Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Kora népvándorlás kori telepleletek Kengyel határában / 9. o.

telepjelenség jött napfényre, részben felülrétegződéssel - a tárgyunkat képező lakóház, egy másik ház sütő- és fazekaskemencével, egy közelebbről ismeretlen rendeltetésű objektum két gödörrel és kemenceszerű összekötő résszel, valamint egy komolyabb fazekasműhely két égető berendezéssel. Az egymásbaásás tehát a korszakon belül további két periódust jelez. Utalnunk kell még egy sírmaradványra, amely — szuperpozíciós helyzetben — nagy valószínűséggel szintén kora népvándorlás kori. A ház a mezőhéki Táncsics Mgtsz földjén került föltárásra, mely terület tulajdonképpen már Rákócziújfalu határa. Ennek ellenére több okból is ajánlatosabb volt Kengyel lelőhelynév alatt szerepeltetni. (1. kép) A föltárásról Miután szeptember 10-én és 15-én ham us föld, paticsdarabok és késő római kori cserepek nyomán - közvetlenül az őszi mélyszántás után — regisztrálhattam egy telepjelenség-foltot, néhány nappal később, 17-én elkezdtük kiásását (a pontos megjelölés: Kengyel-Baghymajor—Kengyelpart III. 1991. évi VIII. szelvény Z objektum). A szelvénynyitás főként a nagyméretű földrögök eltávolításából állott. Mivel épp ott indítottuk a feltárást, ahol két objektum nyoma — jelen ház gödre és egy kemence - közvetlenül egymás mellett feküdt, úgy határoztunk, hogy elsőként az előbbit hozzuk napvilágra. Munkánk eredményeként egy kb. 3 x 3 m nagyságú, nem túl hamus, sötétes, csak kevéssé paticsos és faszenes, átlagosan laza, ill. tömör kevert földdel betöltődött, a sárga agyag altalajban (a felszíntől 30—40 cm mélységnyire, mely a szántás szintjével egyezett) tisztán, bolygatás nélkül rajzolódó objektum tűnt elénk. A megnyesett felületen ekenyomokat is lehetett látni. Az eléggé szabályos, négyszög alakú gödör a 3,7 x 3,5 m nagyságú szelvényben grosso modo a fő égtájaknak megfelelően helyezkedett el. A szórvány anyagnál a ház fölötti rétegből gyűjtött leleteket együtt tartottuk a szomszédos kemencéhez tartozókkal, mely utóbbiak jóval bőségesebbek és reprezentatívabbak voltak. Ezek a település-leletek a következők: jó anyagú, korongolt, szürke és barnás, polírozott és besimított díszű edénytöredékek, hasonlóan finom agyagból készült, azonban matt cserepek, néhány korongolt, szemcsés — a kora Meroving koriakkal összevethető — és durva, kézzel formált darabok, malomkő? s állatcsont. A földbe mélyített ház kibontásánál úgy jártunk el, hogy külön tartottuk a keleti és a nyugati fél első és második ásónyomnyi rétegéből való leleteket. A napkeleti rész fölső ásónyománál a viszonylag homogén töltelékföld talán kissé ,,tarkább" s lazább volt az északi és a déli oldalfal mentén. Tárgy is több jött elő innen, mint középről. Ezek között előfordult egy kannelírozott (bordázott—hornyolt) edénytöredék. A különböző korongolt készítményeknél voltak finomkerámia darabok és soványított anyagúak egyaránt. Előkerültek - inkább az északi oldalon — egy nagyobb űrtartalmú, szabad kézzel készített, karcolt díszű edény, hombár részei. Agyagtárgyat, falszerkezetet megőrzött paticsokat, néhány faszénrögöt, állatcsontot csomagoltunk. Utóbb említettek sorában három csontnál vágásnyomokra lettem figyelmes, más darabok pedig égettek/pörkölődöttek voltak. A második réteg tulajdonképpen csak fél ásónyomot tett ki, alatta már a padló jelentkezett. Fölötte pregnáns rétegződés nem mutatkozott; 1!