Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Erdők, erdősávok, fasorok Kunhegyes határában / 83. o.

dőt kívántak telepíteni. így érték volna el a célul kitűzött 613 kh-t (352,8 ha), amely 2,0 %-os erdősültségnek felelt volna meg. A tervkészítésbe 1949-ben már a társadalmi szervek is részt vettek. ADÉFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) kunhegyesi szervezete például dűlőkre, illetve a belterületen utcákra lebontva határozta meg az ültetendő fapásztákat, fasorokat, azok hosszát, fafaját, elhelyezését. Ezek szerint Kunhegyesen 163 600 fm fásítást kívántak végrehajtani. Főleg akácot, kisebb részben nyárt, füzet és kőrist akartak ültetni. Ez a szándék összhangban volt a megyei szakigazgatási szervek által - az egykori alföldfásítási tervek alapján - összeállított kimutatással. A megye ugyanis a létesítendő, mintegy 120 ezer fm fasorba 50 %-ban akácot, 20-20 %-ban kőrist és füzet, a többi helyre pedig keskenylevelű ezüstfát és hársat szándékozott ültetni. 8 Mi és hogyan valósult meg mindebből? Ahhoz, hogy lássuk a nagyszabású erdőtelepítések menetét, célszerű a vizsgálandó munkákat két nagyobb csoportra bontani. Az egyikbe az államerdészeti kezelésben lévő erdők tartoznak, míg a másikba a mezőgazdasági és egyéb üzemek telepítései, az ún. erdőn kívüli fásítások.

39 Az államerdészeti kezelésben (tulajdonban) lévő, Abádszalókról irányított gazdálkodás legelőször természetesen a Fáskertet érintette. Az ötvenes években célul tűzték ki a nem megfelelő fafajú, növekedésű, ún. rontott erdők átalakítását. így a kunhegyesi erdőt is próbálták a termőhelynek jobban megfelelő alakra hozni — mégpedig alátelepítéssel. Az alátelepítés itt azonban nem vált be, le kellett vágni csaknem az egész állományt, és úgy felújítani.

40 Sokkal jelentősebbek voltak azonban az államerdészet erdőtelepítései. A birtokcserékkel, tagosításokkal ugyanis Kunhegyesen már 1949-től jelentős területek kerültek az államhoz. Ennek a részbeni jogi alapját az adta, hogy a 600/1945. ME. sz. rendelet szerint az alföldfásításra kijelölt területeket is erdőknek kellett tekinteni, így 10 kh-on felüli területeken meg kellett valósítani az állami kezelést. Ennél fontosabb volt azonban Kunhegyes esetében is az, hogy a termelőszövetkezetesítés során az államnak felajánlott birtokokból állami „tartalék földek" keletkeztek. Ezeket pedig — legtöbbször más lehetőséget nem látva - államerdészeti kezelésbe adták, és elrendelték ott az erdőtelepítést. Ráadásul Kunhegyesen nemcsak szikes, vízállásos, általában is rossz talajadottságú területek kerültek állami tulajdonba, hanem (például a kormói részen) jó földeken is erdőtelepítést rendeltek el.

41 így a Kormó, Kisgyolcs, Tornya-tanya határrészeken több mint 400 ha jutott az államerdészetnek, 36

Alföldfásítási Múzeum (Bugac). 63 000/1949. MÁLLERD sz. Az Országfásítás általános terve. 73. 37

SZML XXIX. 4. Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság iratai. (Továbbiakban: SZÁEG ) 19451954. 5 éves fásítási terv. 1949. Kunhegyes község fásítási terve. 38 Uo. Alfás tervek szerint létesítendő fasorok fafaj megoszlás szerint. 39 - , , , Ez a felosztás megtalálható egy átfogóbb, az egész Nagykunságot érintő dolgozatban, ahol az erdőtelepítések technológiájáról is részletes leírás olvasható. OROSZI Sándor: Nagykunsági erdőtelepítések és fásítások 40. éve. Agrártörténeti Szemle. 1987. 164-189. 40 Adatközlő: Kurdi István oki. erdomernök, Szolnok. 41 Lásd: 31. sz. jegyzet. 91