Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

legalábbis az említett hónapokban „úri népnek" a városban lakni nem volt alkalmas vagy a hadihelyzet miatt, vagy a romokban heverő házak miatt, esetleg mindkettő miatt.

49 PPS vm. 1710. május 20-án Egerben tartott általános közgyűlésén már "újra említik a szolnoki várat, ebből az adatból arra gondolhatunk, hogy helyreállítása, megerősítése előrehaladt. Ekkor olvasták fel Esterházy Antal „generális marsall" levelét a vármegyéhez, melyben követeli, hogy a kivetett gabonát liszt formájában, edényekbe töltve minél előbb szállítsák Szolnokra és a „várbeliek" szükségére szekereket küldjenek. Ellenkező esetben katonai végrehajtással fenyegetőzik. A vármegye elhatározta, válaszában közli a generálissal, a gyors beszolgáltatásnak elháríthatatlan akadályai vannak. A gabonát megőrölni, a lisztet edényekbe tölteni malmok és edények hiányában nem lehet. A megfelelő mennyiségű fát (palánkfát?) és az edényeket beszerezni az ellenség váratlan és szüntelen becsapásai miatt szinte lehetetlen.

5 II. Rákóczi Ferenc fejedelem ekkor még egy nyugatra vezetett kuruc hadjárat tervét dédelgette magában és ehhez hadtáp bázisokat létesített, illetve töltött fel. Ezek a többnyire vermelt gabonaraktárak már 1710 márciusában létrejöttek - ha nem előbb - amikor az érsekújvári várba juttatott be a kuruc hadsereg jelentős menynyiségű élelmet. Sajnos a Bagón és Veresegyház-Ivacson általunk ismert, domboldalban elhelyezkedő gabonásverem területek régészetileg nem különíthetők el más korszaktól. Lehetnek a kuruc hadsereg és lehetnek a XVIII. századi községi önkormányzat által létesített gabonásvermek területei is. Az újabb nyugati hadjárattal kapcsolatban a fejedelem 1710. június 7-én Munkácson Esterházy Antalhoz írt levelében a következőt olvashatjuk: „Ezen utolsó szükségre kívántam vala én conserválni az gödöllői vermeket, és az turai, györki templomokban levő gabonát, melynek látogatássára elküldhet Kegyelmed; ha peniglen ott nem találkoznék: kerestesse Kegyelmed másutt, hogy az mindennapi kenyere legalább az hadnak kitehessék, - míg peniglen az collectáltatik: lehet az szolnoki magazinumbul élődni, s az másunnan hordandó gabonával azt supplealni."

51 De többet nyugatra már nem vonultak kuruc seregek. PPS vm. hatósága is 1710 nyarára már teljesen kiszorult saját területéről és Eger városában tartotta üléseit. Az utolsó kuruc katonaság, amelyik a vármegye területén járt Károlyi Sándoré volt 1710 július második felében, Boldogon táborozott és Hévizén rekvirált." A vármegye 1710. július 20-án Egerben tartott közgyűlése már a kuruc hadsereg és állam összes követeléseire kijelentette, hogy azokat nem lehet teljesíteni. Az indokok között szerepel, hogy PPS vm. Szolnok vára javításához már annyi ingyenmunkát biztosított, hogy többre nem képes. Ekkor tárgyalták Balogh Gáspárnak 1710. július 10-én Szolnokon kelt levelét is, amelyben pénzt, lepedőket, csizmákat és nyergeket követelt. A vármegye válasza szerint a kecskemétiekre és a körösiekre kivetett, beszolgáltatandó lepedőket, csizmákat és nyergeket nem fogják Szolnokra szállítani, mert Balogh Gáspár nem 49TJO. 4992, 5027. reg. 50BOROSY A. 1987. 4995. reg. 5 iTHALY Kálmán: Archívum Rákóczianum III. Bp. 1874. 271. 52 HORVÁTH Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai 1686-1711. Aszód, 1983.145. reg. 61