Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.
Palocsai György ezredes parancsára 20 fűhordó szekeret küld Kecskemétié, Darvas Mihály komisszárius parancsára 40 szekeret küld Szolnokra. Szolnok és Eger várőrsége 1706 nyarán a három város 100 lovas és 400 gyalogos katonájával gyarapodott. 41 II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1706. június 24-én leiratot intézett PPS vármegyéhez, melyben meghagyta, hogy a három város minden házától egy-egy fegyveres szolgáljon a kuruc seregben és ennek fejében a vármegye hadi élelmezéssel ne terheltessék. Csakhogy a vármegye 1706. június 17-én Zsámbokon tartott részközgyűlése már tárgyalta, hogy a kuruc katonai követelések teljesíthetetlenek, mely szerint 300 munkást és 30 szekeret követelnek a megyétől. A városi lakosok nagyrészt a Hajdúságban szolgálnak, a ráckevei sziget lakói a földvári sáncokban vannak elfoglalva. Budai István generális Szolnokon 100 munkás embert követelt és 62 szekeret a három várostól, akkor, amikor már Egerben is volt 20 szekér és 30 munkás. 42 Ezekkel a megyei sérelmekkel telt el a június—július hónap. A megye területén hatalmaskodásokat, kihágásokat elkövető kuruc katonákat hadbíróság elé is Szolnokba kellett szállítani. Az 1706. július 18-án Aszódon tartott részközgyűlés el is határozta, hogy Antalics, Kincses és Makádi nevű katonákat el kell fogni és Szolnokra kell vinni felelősségre vonás céljából. II. Rákóczi Ferenc 1706. júniusában a Gazdasági Tanácshoz intézett rendeletében a szolnoki reformátusoknak templom építésére telket és parókiának való házat jelölt ki. Ebben az időben az országot 5 főkapitányságra osztották, melyek közül az egyiknek központja Szolnok volt. Ez az intézkedés méltán bizonyítja Szolnok kiemelkedő stratégiai jelentőségét. Az év őszén Erdélyből kivonulni kényszerülő Rabutin császári generális megadásra szólító ajánlatainak Szolnok és Eger kuruc őrsége szilárdan ellenállt. Rabutin erősen megtépázott és járványtól tizedelt hadával a Hegyaljáról Debrecenen keresztül - ott elhagyva téli szállását — Szolnok érintésével bevonult Budára 1707. január 21-én a bécsi haditanács parancsára. Eredetileg 20 000 fős hadából ekkor már csak mintegy 5000 katonája volt. 3. A lerombolt Szolnok 1707 januárjától 1710 márciusáig Egyes adatok szerint Szolnok várát Rabutin hadának közeledésére a kuruc helyőrség lerombolta, felgyújtotta és harc nélkül elvonult. Ez az esemény, ha megtörtént, csakis 1706—1707 fordulóján mehetett végbe, de még inkább 1707 január Uo. 4468, 4483, 4486. reg. HORNYIKJ. 1860-1866. IV. 173-174.; BOROSY A. 1987. 4508. reg. HORNYIKJ. 1860-1866. IV. 175.; BOROSY A. 1987. 4502, 4509, 4511. reg. BOROSY A. 1987. 4515,4517,4533. reg. BOTKA J. 1989. 239.; Magyarország története 1686-1790. Fó'szerk.: EMBER Győzó'-HECKENAST Gusztáv Bp. 1989. 214. 59