Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

Palocsai György ezredes parancsára 20 fűhordó szekeret küld Kecskemétié, Darvas Mihály komisszárius parancsára 40 szekeret küld Szolnokra. Szolnok és Eger várőrsége 1706 nyarán a három város 100 lovas és 400 gyalo­gos katonájával gyarapodott. 41 II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1706. június 24-én le­iratot intézett PPS vármegyéhez, melyben meghagyta, hogy a három város minden házától egy-egy fegyveres szolgáljon a kuruc seregben és ennek fejében a vármegye hadi élelmezéssel ne terheltessék. Csakhogy a vármegye 1706. június 17-én Zsámbo­kon tartott részközgyűlése már tárgyalta, hogy a kuruc katonai követelések teljesít­hetetlenek, mely szerint 300 munkást és 30 szekeret követelnek a megyétől. A vá­rosi lakosok nagyrészt a Hajdúságban szolgálnak, a ráckevei sziget lakói a földvári sáncokban vannak elfoglalva. Budai István generális Szolnokon 100 munkás embert követelt és 62 szekeret a három várostól, akkor, amikor már Egerben is volt 20 szekér és 30 munkás. 42 Ezekkel a megyei sérelmekkel telt el a június—július hónap. A megye területén hatalmaskodásokat, kihágásokat elkövető kuruc katonákat hadbíróság elé is Szol­nokba kellett szállítani. Az 1706. július 18-án Aszódon tartott részközgyűlés el is határozta, hogy Antalics, Kincses és Makádi nevű katonákat el kell fogni és Szol­nokra kell vinni felelősségre vonás céljából. II. Rákóczi Ferenc 1706. júniusában a Gazdasági Tanácshoz intézett rendele­tében a szolnoki reformátusoknak templom építésére telket és parókiának való há­zat jelölt ki. Ebben az időben az országot 5 főkapitányságra osztották, melyek kö­zül az egyiknek központja Szolnok volt. Ez az intézkedés méltán bizonyítja Szol­nok kiemelkedő stratégiai jelentőségét. Az év őszén Erdélyből kivonulni kényszerülő Rabutin császári generális meg­adásra szólító ajánlatainak Szolnok és Eger kuruc őrsége szilárdan ellenállt. Rabu­tin erősen megtépázott és járványtól tizedelt hadával a Hegyaljáról Debrecenen ke­resztül - ott elhagyva téli szállását — Szolnok érintésével bevonult Budára 1707. január 21-én a bécsi haditanács parancsára. Eredetileg 20 000 fős hadából ekkor már csak mintegy 5000 katonája volt. 3. A lerombolt Szolnok 1707 januárjától 1710 márciusáig Egyes adatok szerint Szolnok várát Rabutin hadának közeledésére a kuruc helyőrség lerombolta, felgyújtotta és harc nélkül elvonult. Ez az esemény, ha meg­történt, csakis 1706—1707 fordulóján mehetett végbe, de még inkább 1707 január Uo. 4468, 4483, 4486. reg. HORNYIKJ. 1860-1866. IV. 173-174.; BOROSY A. 1987. 4508. reg. HORNYIKJ. 1860-1866. IV. 175.; BOROSY A. 1987. 4502, 4509, 4511. reg. BOROSY A. 1987. 4515,4517,4533. reg. BOTKA J. 1989. 239.; Magyarország története 1686-1790. Fó'szerk.: EMBER Győzó'-HE­CKENAST Gusztáv Bp. 1989. 214. 59

Next

/
Thumbnails
Contents