Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.

Szapáry Gyula személyisége nemcsak a törökszentmiklósi választókerület, ha­nem Szolnok politikai élete szempontjából is sokáig meghatározónak bizonyult. Az 1880-as években a szolnoki választókerület elsősorban azért juttatta Bárczay Gyula kormánypárti jelöltet mandátumhoz, hogy Szapáry támogatását Alcsi és Tenke puszták megváltása után is biztosítsa a város magának. 57 Szapáry Gyula politikusi pályájának jelentős állomása volt pénzügyminiszteri kinevezése. A pénzügyi tárcát hosszú időn át, 1878-tól 1886-ig irányította. Egészé­ben véve sikeresnek tekinthető ez irányú működését egy kudarcba fulladt intézkedés­sel kezdte. 1879-ben Dávid Antal személyében magyar embert nevezett ki zágrábi pénzügyigazgatóvá, azzal az intencióval, hogy ne csak pénzügyi, hanem politikai vonalon is a magyar állam érdekeit képviselje. A horvát pénzügyi tisztviselőket a ma­gyar nyelv tanulására kényszerítették, a Pénzügyminisztérium horvátországi levelezé­sében bevezették a magyar nyelvet, és hozzáfogtak a horvát lakosság adóhátralékai­nak behajtásához. 1883 augusztusában azonban, amikor Dávid Antal a zágrábi pénz­ügyigazgatóság épületére magyar feliratú címertáblákat függesztetett ki, a horvát közvélemény és a pártok egységesen szembefordultak a magyar kormánnyal. Bár az adóbehajtások miatt kitört parasztmozgalmakat katonai erőszakkal leverték, a magyar nyelv horvátországi terjesztéséről a pénzügyigazgatásban a Tisza-kormánynak le kellett mondania. 58 A Szapáry nevéhez kapcsolódó ügy nem annyira magyarosítási törekvésnek, mint inkább a magyar állam által gyakorolt hatalmi nyomásnak tekinthető, mellyel Horvátország közjogi autonómiáját igyekeztek korlátozni. Ugyanis a horvát lakosság körében, a kultúra és az iskolaügy területén nem jelentkeztek a magyar nyelv ter­jesztésénekjelei. Szapáry pénzügyminiszteri tevékenysége - a horvátországi esettől eltekintve — magasszintű szakismereteit és gazdasági szervezőkészségét bizonyítja. Adó- és pénz­ügyi intézkedései elősegítették a későbbi ipari vállalkozásokat, köztük elsősorban a modern cukoripar kialakulását. Az adóbevételeket Szapáry számottevően emelte ugyan, de a kevésbé tehetős néprétegek terheit csökkentette. Mérsékelte a bortized megváltás, az illetékadó és a telekadó összegét. Az alacsonyabb jövedelműek közé számító napidíjasoknak pedig teljes adószabadságot biztosított. Felállította az ún. Pénzügyi Bíróságot, mely a lakosság és a hatóságok közti vitás adó- és illetékkisza­bási ügyekben dönthetett. Jelentős szerepe volt Szeged újjáépítésében, mivel az árvíz­sújtotta várost 40 millió koronás, kedvező kamatozású kölcsönhöz juttatta. 59 A már említett Alcsi és Tenke, Szolnok környéki pusztabirtokok megváltására is Szapáry pénzügyminiszteri tevékenységével kapcsolatosan került sor. 1879-ben, nem sokkal miniszteri kinevezése után leiratot intézett a városhoz, melyben felaján­lotta az óbuda-gödöllői kincstári uradalomhoz tartozó Alcsi és Tenke puszták meg­vételének lehetőségét. A rendkívül szűk határral rendelkező Szolnok képviselőtestü­lete az ajánlatot azonnal elfogadta, és a lakosság még ugyanebben az évben a pusztá­57 JNKSZmL 1884. június 22., 1887. június 19. 58 Magyarország története 6/2. 1979. 1373. 59 Graf Július Szapáry... 1891.64. 381

Next

/
Thumbnails
Contents