Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.

a város az ő fellépésének köszönheti megyeszékhelyi státuszát. Szolnok Szapáry Gyula iránt valóban hálás volt, de elsősorban nem a megyeszékhellyé válásért, hanem a város határában lévő Alcsi és Tenke puszták megváltásáért, melyhez Szapáry az 1870-es évek végén hozzásegítette a szolnokiakat. Tisza Kálmán 1876. évi megyerendezése Szapáry közigazgatási elképzeléseiből viszonylag keveset valósított meg. A kiváltságolt kerületeket, székeket és vidékeket megszüntette ugyan, de a megyerendszert nem szervezte át. Csupán az enklávékat számolta fel a szétszórt részek beolvasztásával. Megszűnt azonban a területi szétta­goltság szélsőséges példáját jelentő Jászkun Kerület, és létrejött a Jászságot, Nagy­kunságot és a külső-szolnoki részeket egyesítő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. 1876­ban Szolnok elsősorban közlekedésföldrajzi helyzete, tiszai átkelőhely és vasúti csomó­pont jellege miatt lett megyeszékhely. Jászberény és Karcag periférikus elhelyezke­dése az új törvényhatóságon belül behozhatatlan hátrányokat jelentett a minden irányból jól megközelíthető Szolnokkal szemben. 52 Szapáry Gyula tagja volt ugyan a törvényhatóságok területi rendezését előkészítő parlamenti bizottságnak, arra azon­ban nincs bizonyíték, hogy Szolnok megyeszékhelyi státusza az ő személyes fellé­pésének tulajdonítható. Tisza Kálmán a megyehatárok radikális átrajzolását elutasította, de a városi törvényhatóságok számát Szapáry korábbi tervezetéhez hasonlóan jelentősen csök­kentette. Az arányos területű és lakosságú járások kialakítását viszont Tisza közigaz­gatási reformja már nem tartalmazta. 1875-ben Szapáry a Deák-párt és a balközép fúzióját előkészítő Tisza Kálmán javára lemondott a belügyi tárcáról. Érdemei elismeréséül Ferenc József valóságos titkos tanácsosi és a vaskoronarend lovagja címmel tüntette ki. 1876-tól 1878-ig a parlament közlekedési bizottságának tagjaként tevékenykedett. Állami tisztséget nem töltött be, de a képviselőházban pénzügyi kérdésekben gyakran felszólalt. 1875­ben ismét az abád-szalóki, 1878-tól pedig négy cikluson át a törökszentmiklósi vá­lasztókerület képviselője, melynek mandátumától csak 1889-ben vált meg, amikor a küszöbön álló miniszterelnöki kinevezése miatt pártja akaratára a temesvári vá­lasztókerületben választatta meg magát. Hosszú törökszentmiklósi mandátuma ki­vételnek számít a választások történetében, mivel a református vallású, 48-as érzelmű választókerületben szabadelvű programmal szerezte meg a győzelmet többször egy­másután. Törökszentmiklós és a környékbeli községek választóinak kapcsolata Szapáry Gyulával külön tanulmány tárgyát képezhetné. Ennek a rendkívül fontos kérdésnek tisztázására sajnos mégsem érdemes vállalkozni, mivel Törökszentmiklós község és a Tisza középjárás 1944 előtti iratanyaga a II. világháború pusztításai következtében SERES Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Levéltári füzetek 2. Szolnok, 1975. 41-42. 5 *SZML Szolnok város képviselőtestületi jkv. 1880/125. 52 SERESP.-né, 1975.42. 53 Graf Julius Szapáry... 1891.56. 54 ADALBERTH T. 1973. 318.; JNKSZmL 1905. január 22. 379

Next

/
Thumbnails
Contents