Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Bagi Gábor: Követküldés, követi utasítások a Jászkun Kerületekben 1790-1811 között / 331. o.
Boros Sándor helytartói főkapitány néhány jászkun deputátussal, (Szily József Pest megyei alispán javaslatára) az összehívandó országgyűléshez egy kérelmet szerkesztettek, amelyet a május 7-i közgyűlésen elfogadtak, s átjavítva, 500 példányban Pesten kinyomtattak. Az „instanciát" hamarosan megküldték a főméltóságoknak, a püspököknek, valamint a vármegyéknek is. A közgyűlésen elhatározták, hogy a diétára követeket választanak, s azokat utasítással látják el. A Kerületek országgyűlési „szószóllójának" szerepét Rátonyi Gábor királyi fiskális vállalta el. 7 A Kerületekből választott követek - a Nagykunságból Illéssy János, a Kiskunságból Maár Ferenc és a Jászságból Pintér Ferenc — június 15-én nyújtották be a diétához kérvényüket „Sessióért és Votumért". Július 6-án tárgyalt tudósításuk szerint az alsó tábla két tiszai kerülete támogatta kérésüket, s a dunai kerületek sem emeltek ellene kifogást. A jászkun követküldést több vármegye is támogatta, bár váratlan zavart okozott, hogy Túróczy István vezetésével több halasi nemes kérelmet adott be az országgyűléshez, melyben a kerületi nemeseknek a helyi joghatóság, a teherviselés és a kvártélyozás alól való kivétele mellett szálltak síkra. 10 A halasi nemesek több évig elhúzódó kérvénye végül is a jászkun kérelmet nem befolyásolta, noha a Kerületek ellenvéleményét Pesten 500 példányban ugyancsak kinyomtatták. A követeknek a kerületi közgyűlés október folyamán ugyan még egy utasítást is kidolgo1 -y zott, a követküldés kérdésében azonban már előbb érdemi döntés született. Az országgyűlésen jelen lévő rákosi Boros Sándor nádori főkapitány késve továbbított, s csak 1791. március 10-én tárgyalt tudósítása szerint II. Lipót már jóval a november 15-i királlyá koronázása előtt elfogadta a szabad kerületek „voks és ülés" iránti kérelmét, s annak teljesítését a koronázási hitlevélben is rögzítette. A jászkunok számára az országgyűlési képviselet jogát végül a diéta XXV. törvénycikke biztosította, amelyet az uralkodó 1791. március 12-én szentesített. Az 1791. évi XXV. törvénycikk egészen 1848-ig, az első népképviseleti országgyűlés összehívásáig volt érvényben, s a szabad kerületek számára 2-2 követ (Ablegatus) küldését engedélyezte. Elvileg a jászkun követek a vármegyék delegátusaival voltak egyenrangúak, ám a valóságban ez még a reformkor végén sem érvényesült egyértelműen. A megyei nemesség mindig is vitatta a jászkunok országos nemesi jogait, s nem volt hajlandó azokat magával egyenrangú tényezőként elismerni. Jól Boros Sándor helytartói, s nem nádori főkapitányként való említése abból a ténybó'l ered, hogy ebben az idó'ben a nádori méltóság betöltetlen volt, s őt is a nádori helytartó nevezte ki tisztébe. 6 SZML JKK Közgyűlési jkv. 1790. május 7. 1228, 1312. sz. 7 Uo. 1229. sz. 8 Uo. 1790. július 6. 1628. sz. 9 Uo, 1790. július 20. 1775. sz., 1790. szeptember 1. 1996. sz. 10 Uo. 1790. augusztus 3. 1919. sz. U Uo. 1790. október 18-20. 2291. sz. 12 Uo. 13 Uo. 1791. március 10. 482. sz. 14 Magyar Törvénytár. 1740-1835. Szerk.: MÁRKUS Dezső, Bp. 1896. 169. 333
