Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

A téma legjobb ismerőjének Bártfai Szabó László munkájának

5 az áttanulmányozása után sem tudtuk megállapítani, hogy milyen célt szolgált az aktus. Feltehetően az elveszett eredeti levél pótlásához kellett egy ilyen bizonyságtétel. 25. A sarmasági

1 Igaz Miklós keresetében nyomoztatnak Szolnok megye tisztjei 1377. január 26. „Mi Kalondai

2 András mester Szolnok megye alispánja és a szolgabírák [nos magister Andreas de Kalonda vicecomes et Judices Nobilium comitatus de Zolnuk] adjuk emlékezetül; hogy a mondott sarmasági [de Sarmasag] Igaz Miklós személyesen elébünk jőve - a tiltakozás szabályai szerint - nekünk jelenteni gondoskodott, hogy a mondott Kopasz [Kopaz] János fia László - ugyancsak sarmasági [lakos] - a karácsony előtti napon [december 24-én], most a közelmúltban, másodmagával, az ő jobbágya János szénás szekerének az egyikével egy disznót hatalmasan elvitt, annak a mondott Igaz Miklósnak a nagy kárára; és a nem csekély dologban olyasféle tiltakozással kért bennünket, hogy a mi emberünket bizonyságként rendeljük ki az említett ügyben; Mi pedig Nyirmoni [de Nirmon]

3 Domokos fiát, Lászlót rendeltük ki végrehajtásra, aki onnan hozzánk visszatérve és általunk újból kikérdezve előadta, hogy a szokott módon tudakolta volna az igazságot, akiktől illett és szabad volt,

4 az említett dolgok részleteit és egészét illetően, amelyekről nekünk az említett Igaz Miklós által mondottat és panaszoltat jelentette;

5 Kiadatott Kénén [in Kéne]

6 Szent Pál apostol fordulása ünnepe után, a legközelebbi második napon [január 26-án], az Urnák 1377-ik évében." 5 BÁRTFAI SZABÓ László: A Sárvári-felsővidéki gróf Széchenyi család története. I. Bp. 1911. 24. Sarmasag a vármegye kelet-magyarországi felében, Zilahtól észak-nyugatra, kb. 30 km-re volt. Kalonda, lehet Kalonga is, nem olvasható ki jól, Kalonda Nógrád vármegyében Kalonga pedig Szabolcs vármegyében volt. Ebben az időben az alispánnak még nem kellett a vármegyében lakónak lenni. Nyirmon falu a kelet-magyarországi rész kellős közepén volt. A nyomozást lehetett nyíltan és titkosan folytatni, elsősorban nemesektől illett beszerezni az információt. 5 Vagyis tény, hogy kopasz László ellopta a disznót. A megye törvénykezéseit mindig itt tartották, később a falu elpusztult. Petri Mór szerint utoljára 1539-ben tűnt fel a neve. 316