Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

Az oklevél legfőbb értéke az, hogy meggyőzően bizonyítja, miszerint a később Pest vármegyéhez csatolt Füzesmegyer - mint a korabeli Külső-Szolnok vármegye része - az erdélyi vajda joghatósága alatt állt. 19. Az ipolysági konvent bizonyságlevele Iván és Nacsa nevű birtokainak bérbeadásáról 1350. november 9. „Mi István prépost és a dicsőséges sági Szűz Mária monostor premontrei rendi szerzeteseinek konventje emlékezetül adva kinyilvánítjuk [declaramus memoriae commendantes] az alábbiakat mindenkinek akiket illet; hogy mivel a Szolnok vármegyében [in Comitatu de Zolnok] bírt Iván és Nacsa [Iwa és Hatzuk] nevű birtokainkat a lakói jelenleg elhagyták, mi [pedig] azokat a nagy távolság miatt népesség gyűjtésével ékesíteni nem tudjuk, megállapodtunk Töttös [Tyteus] mesterrel, a király Úr ajtónállójával, Pilis [vármegye] főispánjával és a jászok [filiszteusok] bírájával azoknak a mi birtokainknak az ügyében, a következő rendezésben; hogy azokat a birtokainkat, az összes hozzájuk tartozó haszonvétellel és haszonnal — ahogy a határaik körkörösen egyesítve vannak — a jelenlegi időponttól a tizedik év fordulójáig, a mondott Töttös mesternek

1 adtuk és juttattuk birtoklás és kezelés céljából, mindazonáltal olyan megszorítással, hogy az a Töttös mester az említett tíz év fordulóján belül, arra a birtokra népeket gyűjteni és nekünk évenként Szent György vértanú ünnepére [április 24-re] Budára szállítva 16 ezüst krajcárnak megfelelő két márkát fizetni, valamint arról a fizetségről a mi nyugtánkat tőlünk, átvenni köteleztetett; Kiadatott [Ipolyságon] Szent Márton hitvalló ünnepe előtt, a legközelebbi harmadik napon [november 9-én], az Úrnak 1350-ik évében.!! Az eredeti okirat az OL Dl 76.984 szám alatt található, amelyet Véghely Dezső közölt 1872-ben, teljes terjedelemben. Az oklevél nyilván eredeti, mert a hátlapján pecsét töredékei láthatók. Eró'sen lerövidítve Gyárfás István is közreadta. A teljes közlés elé Véghely a következő regesztát írta: „1350 A Sághi konvent Iva és Haczuk nevű birtokait benépesítés végett tíz évre Tötös mesternek átadja." NAGY Imre — NAGY Iván - VÉGHELY Dezső (szerk.): A zichi és vásonkeői gróf Zichycsalád idősb ágának okmánytára. II. Pest, 1872. 438. Becsei Töttös Istvánról van szó, akinek a címe 1347. augusztus 19-én pl. így hangzott: „capitaneus Wissegradiencis, comes Pylisiensis, magister Janitorum Regalium", azaz visegrádi várnagy, Pilis vármegyei ispán és királyi ajtónálló mester. 2 GYÁRFÁS István: A Jász-kúnok története. III. köt. Szolnok, 1883. 486. 309