Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.
A híd nyílásai 54,88 m + 79,38 m + 54,88 m, összesen 189,14 m. A hídon átvezetett közúti pályaszélessége 9 m, kétoldalt 2,25—2,25 m széles gyalogjárókkal. A szerkezeti rendszer kiválasztásánál közrejátszott az a körülmény, hogy az eredetileg könnyű, keskeny hídszerkezetre megépült alépítményt korszerű, vasbeton pályaszerkezet esetén nagymértékben meg kellett volna erősíteni, míg az ortotröp pályaszerkezet könnyű súlya miatt ezt a munkát elkerülték. Az itt szerzett tapasztalatokat később felhasználták a budapesti Erzsébet-híd tervezésénél és technológiájának készítésénél. A szolnoki híd felső szerkezeti elemeit a GANZ—MÁ VAG készítette. A legyártott hídelemeket vasúton és közúton szállították az építkezés helyszínére. A szerelést a jobb parton kezdték, mivel itt állt rendelkezésre az összeállításhoz szükséges megfelelő nagyságú terület. A felső szerkezet szerelése nagyrészt szabadon történt, összefüggő állvány csak a jobb part felőli nyílásban készült. Az elemek helyszíni szerelését 1962. márciusában kezdték, az utolsó pályaelemet október 25-én emelték be. A szigetelési és burkolási munkák november és december hónapra maradtak, ezt követte az 1963. január 10-én megtartott sikeres próbaterhelés, majd november 15-re az ideiglenes híd bontását fejezték be. December 30-án a KPM egy bizottságot hívott össze, melynek döntése értelmében megtörtént a mederhíd, az ártéri híd, valamint a hozzájuk csatlakozó utak teljes üzembehelyezése. A tiszai mederhíd építésével egyidőben történt az ártéri híd átalakítása. A tervezést az utóbbinál szintén az UVATERV végezte. A javasolt tervek közül a Hoyer-rendszerű előfeszített vasbeton tervet fogadták el, de ezt a kivitelező az építési nehézségek miatt 1959-ben Gerber-rendszerű vasbeton lemezhídra terveztette át. A munkát az utóbbi elképzelés szerint kezdték meg, 1960 júniusában három mérnök újítási javaslatára az UVATERV decemberben a szerkezetet előregyártott utófeszített szekrényes elemekre tervezte át. Az ártéri híd alépítményeinél a hídfők és a pillérek alapozása vert vasbetoncölöpökre történt. Ezeket a munkákat 1959. augusztus 1-én kezdték és 1960. június 30-án fejezték be. A cölöpöket a Közlekedésépítő Vállalat budapesti előregyártó telepén készítették és vasúton szállították Száj ólig, innen közúton az építkezés helyszínére. A verést gőzverővel végezték. A cölöpözés alatt csak 76 munkanapot tudtak dolgozni, mivel az 1960 tavaszán jött árvíz elárasztotta a munkahelyet. A 17 nyílású ártéri híd két szélső (L. és XVII. sz.) nyílásában a felszerkezet takaréküreges vasbeton lemez. A többi 15 nyílásba előregyártott utófeszített hídelemek kerültek. 46 A főtartók 5 db elemből készültek előregyártva. Az építkezés helyszínén gyártották le a vaszsaluzatot a tömörítésre szolgáló rázóasztalokat. A felső szerkezet építéséről, az előfeszített előregyártott alkatrészekről, azok beépítéséről, valamint az építés közben lefolytatott kísérletekről részletes leírást készített Bándy— Träger: A Mély építéstudományi Szemle 1962. évi 7. számában. Takaréküreges vasbeton lemez: Nem tömör, a teljes elemet nem tölti ki a beton, könnyítésként és anyagtakarékosság miatt belül üreges kiképzést hagynak. Eló'regyártott utófeszített hídelem: A hidakat sablonok segítségével előregyártott szerkezeti elcmekbó'l építik. A pillérek fölé helyezés után végzik el a szerkezeti részek összefeszítését. 29
