Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.
A forrás helytörténeti értéke abban rejlik, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a legrégibb olyan oklevél, amelyet Külső-Szolnok vármegye tisztségviselői adtak ki. 2. II. Vencel cseh király birtokot adományoz Tiszavárkonyban 1301. augusztus 12. „Vencel 1 , Isten kegyelméből Csehország és Lengyelország királya; Örömmel és megérdemelten terjesztjük ki felséges és adakozó jobbunkat mindazokra, akiket a nekünk és a mieinknek nyújtott serény készségük, ritkán tapasztalható állhatatos hűségük tett előttünk kedvessé; Ezért a jelenlegi [levelünk] tartalmával akarjuk hírül adni mind a jelenleg, mind a jövőben élőknek, hogy mi - hűséges és elismert szolgálataiért - amelyekben a mi hívünk, a Rátold nemzetség [de geneRatolth] István mester fia, a kedvelt Kakas mester minket és a Tekintetes Vencel Urat, a mi kedves fiunkat 2 mostanáig állhatatosan részesítette, a jelenben is részesíti, és hogy a jövőben még állhatatosabban legyen képes segíteni, megjutalmazni akarván és szándékozván, a Titeli Egyház Tisza mellett levő Tiszavárkony nevű falubirtokát [villám Varkun iuxta Tytiam exsistentem] az összes hasznaival és tartozékaival, különösen az onnan származó adóval, a mondott Kakas mesternek — Isten különös kegyelméből — adjuk és adományozzuk örökös jogon való birtoklásra és bírásra, neki és az ő örököseinek, valamint az örökösei maradékainak; mindazáltal úgy, hogy a Titeli Egyháznak ugyanezen Tiszavárkony ellenében az említett Vencel Ur, a mi fiunk — egy másik hasonló értékű falubirtokot tartozzon adni kölcsöncsereként, amit ő beleegyezően elfogadott, úgy ahogy annak az egyháznak az üdvére és előmenetelére a legjobban fog szolgálni; és ha ugyanezen legkedvesebb fiunk nem tudna egyenlő kölcsöncserét adni és juttatni a mondott Titeli Egyháznak, akkor a mondott Tiszavárkony falubirtokot meg fogjuk hagyni azoknak [a barátoknak ], neki Kakas mesternek pedig hasonló birtokról gondoskodunk, ígérve hogy amint ugyanezt a kedvelt fiunkat [Vencelt] magyar királlyá koronázzák 3 a mi és az ő ilyesféle adományát kiváltságlevelünkkel fogja megerősíteni; amely dolognak a bizonyságára a jelenlegi levelünket elkészíttetni és a mi felségünk pecsétjével megerősíttetni parancsoltuk; 1 II. Vencel 1278-1305 között cseh, majd 1300-tól lengyel király is volt, ugyanakkor az Árpádház esetleges kihalása esetén a magyar trón legesélyesebb várományosának számított. Amikor viszont ez a lehetó'ség - III. Endre 1301.január 14-iki halálával - realizálódott, maga helyett fiát ajánlotta magyar királynak, akit szintén Vencelnek neveztek. III. Vencel - László néven - 1301. augusztus 27. és 1305. október 9. (de facto 1304 augusztus közepe) között volt magyar király. III. Vencelt Székesfehérvárott 1301. augusztus 27-én koronázták meg. Nem tudtuk megállapítani, ezután végrehajtotta-e a kiváltságlevéllel való megerősítést. 288