Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nyári Katalin: Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek bűnözése / 265. o.

megye 74 településének bűnözését feltáró vizsgálat szerint a települések egyötöde bűnügyileg rendkívül erősen 20,3 százaléka átlagosan vagy az átlagnál jobban 24,3 százaléka az átlagosnál kevésbé valamivel több mint harmada nem vagy alig fertőzött település. A többtényezős elemzés alapján nem bizonyult kizárólagos jelleggel igaznak - a kriminológiai szakirodalomból jól ismert tétel - miszerint a bűnözés elsősorban városi jelenség. A bűnözési településtipológia III. és IV. típusában is előfordulnak városok, noha e két típusba az átlagnál kevésbé, vagy az alig fertőzött települések tartoznak. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, mint megyei sajátosságot, hogy városaink többsége többnyire még ma is mezővárosi struktúrájú, s azok tradicionális szerkezete miatt a városiasodás mutatói másként ítélhetők meg (mint például ahogy ezt nyugaton megítélik). Ugyanakkor az I. és II. típusban jelentős számmal szerepelnek falvak, jóllehet ezekbe a csoportokba csak a bűnügyileg fertőzött települések sorolhatók. A társadalomstatisztikai adatokat sokféle szempont szerint rendszerező értékelőmunka során megalapozott kétség merült fel abban a tekintetben is, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődéssel párhuzamosan és/vagy arányosan nő a bűnözés. A bűnözéstipológia valamennyi típusában egyaránt megtalálhatók a társadalmilag-gazdaságilag fejletlen, gyenge, közepes, jó és kiemelkedő települések. Ezek megoszlása nem szignifikáns a bűnözés vizsgálata szempontjából. A kriminológiai szakirodalomban gyakran vita tárgyát képező „cigánybűnözés "sel kapcsolatos megállapítások, a bűnüldözési gyakorlatban helyenként előforduló vagy lakosság körében tapasztalható előítéletek sok tekintetben megkérdőjelezhetők, ugyanis szemléletesen kimutatható, hogy a települések bűnözési fertőzöttsége nem hozható egyenes összefüggésbe a lakónépességen belüli cigánynépesség arányával. 278