Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nyári Katalin: Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek bűnözése / 265. o.

010 = Az ismertté vált elkövetők gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 001 = Az ismertté vált visszaeső elkövetők gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 000 = Sem az ismertté vált bűncselekmények, sem az elkövetők, sem a visszaeső elkövetők gyakorisági mutatója nem éri el a megyei átlagot. így mindegyik településhez a fentiek közül egy háromjegyű „kódszám" került, amely egyértelműen megmutatta, hogy a település melyik típusba sorolható. Bűnügyileg rendkívül erősen fertőzött településnek nevezem azt, ahol a bűncselekmények, az elkövetők és a visszaeső elkövetők 10 000 lakosra eső száma egyenlő vagy magasabb a megyei átlagnál. Ezek közé sorolhatók elsősorban azok a városok, ahol nemcsak az abszolút számok nagysága, de a gyakorisági mutató szerint is az átlagnál magasabb a bűncselekmények, az elkövetők és a visszaeső elkövetők tízezer lakosra jutó száma: Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Mezőtúr. Ide kerültek azok a települések is, ahol gyors városias típusú fejlődés tapasztalható: Jászapáti, Kunmadaras, Tiszaföldvár. Azok a települések, ahol a lakónépesség lélekszáma ugyan alacsony, de ahol — relatíve — magas a bűnelkövetés valószínűsége és sok elkövető és visszaeső elkövető lakik: Nagyrév, Tiszabő, Tiszabura, Tiszakürt. Cserkeszőlő és Abádszalók bűnözési fertőzöttsége minden vonatkozásban fellendülő idegenforgalmára vezethető vissza; ugyanakkor Cibakházára Tiszaföldvár, Zagyvarékasra Szolnok közelsége van negatív hatással. Az átlagosan vagy az átlagnál jobban fertőzött települések között külön figyelmet érdemel, ahol „csak" a bűncselekmények kriminalitási arányszáma haladja meg a megyei átlagot. Ezek az ún. bűncselekmény-vonzó, bűncselekmény orientált települések: Kétpó, Tiszaroff, Tiszaug, Túrkeve és Tiszafüred. Az elkövetők és visszaeső elkövetők tízezer lakosra eső száma nagyobb mint a megyei átlag: Alattyán, Jászfelsőszentgyörgy, Jásztelek, Kenderes, Rákócziújfalu, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszajenő, Tiszatenyő és Vezseny településeken. Ezek az ún. bűnözés kibocsájtó települések. Az átlagosnál kevésbé fertőzött települések közül a bűncselekmények nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Besenyszögön, Fegyvemeken, Jászberényben, Jászboldogházán, Jásziványban, Kunszentmártonban, Martfűn, Mezőhéken, Szajolban, Újszászon. Az elkövetők gyakorisági mutatója szerint a megyei átlagnál többen laknak Jászladányban és Rákóczifalván. A visszaeső elkövetők nagy valószínűséggel — az átlagnál jobban — fertőzik Jánoshidát, Kuncsorbát, Nagykörűt, Öcsödöt, Tiszasűlyt. Nem, vagy alig fertőzött települések: Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászkísér, Jászszentandrás, Kengyel, Kisújszállás, Kőtelek, Kunhegyes, Mesterszállás, Nagyiván, Örményes, Pusztamonostor, Szászberek, Tiszagyenda, Tiszáin oka, Tiszaörs, Tiszapüspöki, Tiszasas, Tiszaszentimre, Tiszavárkony, Tomajmonostora, Tószeg. Az objektív kritériumok alapján a bűnözéstipológia szerint kialakított településtípusok tükrözik a legjobban a bűnözés regionális sajátosságait (1. sz. térkép), ezért úgy gondolom, más megyék, más tájegységek is jól hasznosíthatják, amikor a bűnözés területi sajátosságait vizsgálják. Ezért ezt a bűnözési településtipológia regionális modelljének nevezem A bűnözési településtipológia regionális modellje alapján Jász-Nagykun-Szolnok 276