Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nyári Katalin: Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek bűnözése / 265. o.
fogalmazhatók meg az egyedi jelenségek tanulmányozásából eredő — szintén a meghatározott cél szempontjából jelentős - lényegi hasonlóságok. A bűnözéstipológia regionális modelljének kidolgozásakor tehát arra törekedtem, hogy megtaláljam azokat a metodikai lehetőségeket, amelyek kétséget kizáróan egzakt módon tükrözik a valóságot és nemcsak Szolnok megye, hanem bármely más megye helyi sajátosságainak „letérképezésére" is alkalmazhatók. A típusba sorolás fő kritériuma lett az adott településen a tízezer lakosra jutó bűncselekmények, elkövetők és visszaeső elkövetők száma, pontosabban a megyei átlaga. Minden egyes településhez hozzárendeltem az ott ismertté vált bűncselekmények előfordulásának gyakoriságát jelző értéket, valamint az ott lakó elkövetők és visszaeső elkövetők fajlagos mutatóját. Ezt összevetettem a megyét jellemző átlagadattal az alábbi séma szerint. Eldöntendő kritérium: A kiválasztott bűnözési adat 10 000 lakosra jutó szám alapján egyenlő vagy nagyobb a megyei átlagnál? Ha igen, akkor 1 (a jelölése) Ha nem, akkor 0 (a jelölése) Bűncselekmény Elkövetők Típusok I. Erősen fertőzött Visszaeső elkövetők gyakorisági mutatója a megyei átlaghoz viszonyítva 1. II. Átlagosan vagy 2. az átlagnál jobban 3. fertőzött 1. III. Az átlagnál 2. kevésbé fertő3. zött 1 1 0 1 0 ! 0 1 1 1 0 0 0 1 0 0 0 1 IV. Nem vagy alig fertőzött 0 0 ü 111 = Az ismertté vált bűncselekmények, elkövetők és visszaeső elkövetők gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 110 = Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetők gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 101 = Az ismertté vált bűncselekmények és a visszaeső elkövetők gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 011 = Az ismertté vált elkövetők és visszaeső elkövetők gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 100 = Az ismertté vált bűncselekmények gyakorisági mutatója nagyobb a megyei átlagnál. 275
