Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nyári Katalin: Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek bűnözése / 265. o.

cselekmény jut. Mivel azt tudjuk, hogy a megyeszékhelyen regisztrált bűnözés nem feltétlenül azonos az itt lakók bűnözésével, ezért nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy más településeken lakó elkövetők is Szolnokon találnak maguknak megfelelő alkalmakat bűncselekmény elkövetésére. Ha más aspektusból vizsgálom a bűncselekményi és elkövetői dimenziók összefüggését, megállapítható, hogy egy megyeszékhelyen elkövetett bűncselekményre 0,4 szolnoki illetőségű elkövető jut. Ez a megfigyelés egyrészt azt a hipotézist látszik bizonyítani, hogy növekedik a csoportosan elkövetett bűncselekmények száma. Másfelől joggal bizonyítja viszont azt is, hogy a nagyváros bűnalkalmakat kínáló, bűnözést vonzó hatása fokozza a mozgó-/utazó bűnözők társadalomellenes tevékenységét. A visszaeső elkövetőknek viszont közel fele választotta lakóhelyül Szolnokot. A tízezer lakosra eső elkövetők száma a megyeszékhelyen meghaladja a városi települések kriminalitási arányszámát. A visszaeső elkövetők vonatkozásában is ugyanerre a következtetésre jutunk (3. sz. táblázat). A bűncselekményeknek mindössze egyharmadát követik el a 65 falusi településen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy „átlag nagyságú faluban" tizennégyszer (pontosan 1405,3 %-kal) kevesebb bűncselekményt követnek el, mint egy „átlag nagyságú városi" településen. A falusi településeken lakó elkövetők aránya a településhierarchia népességmegoszlásával csaknem teljesen összhangban változik. Egy faluban lakó elkövetőre 1,1 bűncselekmény jut; egy bűncselekményre 0,9 elkövető. A kriminálstatisztikai adatok gondos összevetése bizonyítja, hogy a megyén belüli, különböző településtípusok bűnözése eltérő sajátosságokkal rendelkezik. Noha ez az általánosság szintjén igaz, szükséges a különös, az egyedi szintjén is feltárni a sajátosságokat, hiszen, mint fentebb kifejtettem, a különböző településtípusokon belül megfigyelhető gazdasági, társadalmi polarizáció következtében a bűnözés is más-más intenzitással jelentkezik. A regionáÜs bűnmegelőzés tehát megköveteli, hogy az analízist még további, újabb szempontok szerint folytassuk. 2. Néhány gondolat a bűnözési településtipológia lényegéről A „tipológia" görög elemeket tartalmazó szó, amelynek jelentése „a jellemző alaki jegyek alapján a vizsgált jelenséget típusokba csoportosító módszer.' Az értelmező szótár szerint a tipológia általában az a tudományos eljárás, illetve valamely tudománynak az az ága, amely típusok alkotásával, meghatározásával, leírásával foglalkozik.

9 Gönczöl Katalin szerint a tipológia a megismerést elősegítő módszer.

10 Segítségével a jelenségekről gyűjtött ismeretek az elméleti különös szintjén összegezhetők. Lehetővé teszi az empirikusan is feltárható lényegi sajátosságok bizonyos szintű általánosítását; az általános szintjén kialakult az ismereteknek az egyedi jelenségekhez történő szakaszos lebontását. Típusok segítségével határozható meg az általános jelenség meghatározott cél szempontjából jelentős struktúrája. A típus szintjén 8 Idegen szavak és kifejezések szótára. Bp. 1974. 851. 9 , , , Magyar nyelv értelmező szótára. Bp. 1966. VI. 680. GÖNCZÖL Katalin: A visszaeső bűnelkövetők tipológiája. Bp. 173-175. 273