Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nyári Katalin: Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek bűnözése / 265. o.
nyilvántartások, statisztikai számbavételi módosulások ebben az intervallumban nem játszottak lényeges szerepet, ezért a törvényszerűségek könnyebben felismerhetők. Szolnok megye településen elkövetett bűncselekmények, elkövetők és visszaeső elkövetők számát elemeztem 1980—1987 között évenkénti bontásban. Azt tapasztaltam, hogy vannak települések, ahol a bűnözés évenkénti hullámzása jelentős, máshol az egyenletes emelkedés figyelhető meg; de vannak olyanok is, ahol rendkívül jelentéktelen az évenkénti változás. Összességében megállapítható volt, hogy lényegi, típusváltozást eredményező eltérés nem észlelhető a bázis év és a záró év adatai alapján sem. Ezért indokolt volt, hogy egy-egy közigazgatási egységet - a meghatározott elemzési szempont szerint — a nyolc év átlagadatával jellemezzek. Ezt azért is fontosnak tartom hangsúlyozni, hiszen egy viszonylag hosszú időtartam alatt kialakult „sajátosság" kétséget kizáróan a valóságot tükrözi. Készítettem egy listát, amelyen a megye lakónépességének településenkénti megoszlását és ennek megfelelően a települések nagyságrendjét tüntettem fel. Ezt követően rendszerezhettem a bűnözés települések nagyságrendje szerinti megoszlását (lásd: 1. és 2. sz. táblázatot). A városi településeken él a lakónépesség 52,3 %-a. Itt követik el a bűncselekmények kétharmadát. Egy városlakó elkövetőre 1,7 bűncselekmény jut. A tízezer városi lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények száma csaknem duplája, mint a falusi lakosra eső. A megyében lakó összes elkövetőnek valamivel több mint a fele városi lakos. Arányuk megközelíti a városokban lakó népesség megoszlási nagyságát. A visszaeső elkövetők 57,3 %-a lakik a városokban. A megfigyelt adatok értékelése a Szabó András által irányított országos kutatás 7 eredményeivel szinkronban azt mutatja, hogy az elkövetők lakóhely szerinti megoszlása majdnem egyenletesen követi a városi népesség arányát. A lakónépesség száma alapján és más gazdasági, társadalmi mutatók szerint is a megyeszékhely tekinthető nagyvárosnak. A megyei összesenhez viszonyítva Szolnokon követik el a bűncselekményeknek közel egyharmadát. A városi településeken elkövetett ismertté vált közvádas bűncselekményeknek viszont csaknem felét a megye (egyetlen) nagyvárosában követik el. Az elkövetők egyötöde lakik itt, ami nagyjából megfelel a lakónépesség arányának. Egy Szolnokon lakó elkövetőre 2,2 bűnA fogalmak használatát a vizsgált időszaknak megfelelően alkalmazom. A bűncselekmények, a lakóhely szerinti elkövetők és visszaeső elkövetők településenkénti és évenkénti bontását rendszerező táblázatokat a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai Alosztálya bocsájtotta a Tudományos Bizottság rendelkezésére. Ezt mint forrásmunkát használtam. Az eljárási módszerem szemléltetése céljából az alábbi példát hozom fel: A Jászalsószentgyörgyön lakó elkövetők száma 1980-ban 19, 1981-ben 14, 1982-ben 19, 1983-ban 12, 1984-ben 17, 1985-ben 20, 1986-ban 32, 1987-ben 17 volt. A nyolc év átlagában ez 18,7 elkövetőt jelent. év. • év„ + .... év„ Azaz -=—-——— = átlagadat LETTRICH Edit: Faluhálózatunk fő vonásai. In: A falu a mai magyar társadalomban. Bp. 1982/43. 7 SZABÓ András: A településtipológia és településhálózat problémája a kriminológiai elemzésben (Kut. beszámoló részlete. Kézirat.) Bp. 1989. 3. 270
