Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A középiskolai oktatás főbb adatainak alakulása az 1960-90-es években Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 237. o.

hatjuk meg, hogy a vizsgált 7 változó egyike sem befolyásolja érdemben a szakkö­zépiskolák eredményességét. Ezek az egyszerű mutatók a szakközépiskolai oktatás eredményelemzésére nem alkalmasak és nem elégségesek. Mégis van némi figyelemre méltó a szakközépiskolai táblázat első sora 0,00 és - 0,05-ös együtthatóiban. Azt fejezik ki, hogy xß és X9 gyakorlatilag függetlenek xj-től. A szakközépiskolák eredményességét tehát nem befolyásolta, hogy magas vagy alacsony volt a középiskolások között a gimnazisták (vagy ami kiegészítője, a szakközépiskolások), ill. a szakközépiskolások között a lányok aránya. Egyfajta módon már kifejezte ezt, hogy a 17. ábra elemzésekor semmi tendenciát nem lehe­tett leolvasni a szakközépiskolák eredményességi grafikonjából (a stagnáláson kívül). Ezt úgy is meg lehet fogalmazni - az előzőek általánosításaként -, hogy a szakkö­zépiskolai feltételek valamelyes javulása és a tanulói összetétel szerény változása nem volt elégséges ahhoz, hogy a szakközépiskolák eredményességén érdemben ja­vítson. Természetesen a 3. táblázat további 3—3 együtthatójából is lehet még érdemi következtetéseket levonni az egyes változók kapcsolatára. A középiskolák táblázatában a 0,61, 0,69, 0,8l-es együttható azt fejezi ki, hogy xß, X9 és xi0 egyaránt páronként viszonylag szoros kapcsolatot mutat egymással. Ez azt jelenti: tendencia van arra, hogy amikor arányában sok volt a gimnazista, ak­kor relatíve sok volt a lány és a helybeli tanuló is a középiskolákban (és fordítva). Ez a vizsgált időszak első felében volt így, amint azt a 6., 7. és a 9. ábra mutatja. A gimnáziumok táblázatában a -0,62-es és a 0,71-es együttható azt fejezi ki: tendencia volt arra, hogy amikor sok volt a helybeli gimnazista, akkor kevés volt a középiskolások között a gimnazista, és sok volt a gimnáziumokban a lány (és for­dítva). A szakközépiskolák táblázatának —0,61-es és 0,63-as együtthatóját pedig úgy lehet interpretálni: tendencia volt arra, hogy amikor sok volt a középiskolások kö­zött a gimnazista, akkor kevés volt a szakközépiskolások között a lány és sok volt a helybeli szakközépiskolás (és fordítva). Ez úgy is fogalmazható: tendencia volt arra, hogy amikor még kevés volt a középiskolások között a szakközépiskolás, akkor sok volt a szakközépiskolások között a fiú, és sok volt a helybeÜ szakközépiskolás (és fordítva). 5. Az elemzett változók nagyságrendi jellemzése, relatív szórásuk alakulása Mindeddig kevés szó esett a tárgyalt változók nagyságrendjéről. (Bár a grafiko­nok érzékeltetik ezt.) Ezért befejezésül vessünk egy pillantást a 4. táblázatra, mely ezeknek a változóknak a 30 éves átlagát (jele: x) és az ún. „relatív szórását" (Jele: V) 4 tartalmazza iskolatípusonként. A három eredményességi mutató 30 éves átlaga (xj, X2, X3) a szakközépiskolák esetében jobb volt valamivel a gimnáziumokénál. A gimnazisták esetében egy osztályra, egy osztályteremre és egy pedagógusra átlagosan kevesebb tanuló jutott, mint a szakközépiskolások esetében (X4, X5, xg, 4 ÄGOSTON-NAGY-OROSZ: Méréses módszerek a pedagógiában. Bp. 1971. 296. 260

Next

/
Thumbnails
Contents