Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A középiskolai oktatás főbb adatainak alakulása az 1960-90-es években Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 237. o.
az egy osztályra jutó 1—4. osztályos tanulók számával, ami érthető is, mert ez túlságosan általános mutató.) Nem igaz azonban ez a „kézenfekvő" sejtés a szakközépiskolai tanulás eredményességére. A megfelelő táblázat első sorában ugyanis itt csak rendkívül laza kapcsolatra utaló, kis abszolút értékű korrelációs együtthatókat találunk. Érdemes szemügyre venni a táblázatok másik hat (az átlóban lévő l-esektől különböző) együtthatóját is. Ezek az l-hez közeli pozitív együtthatók azt jelzik, hogy akár a gimnázium, akár a szakközépiskola, akár a középiskola egésze tekintetében X4, X5, X6 és X7 között páronként elég szoros pozitív korreláció áll fenn. Ezt úgy lehet interpretálni: erős tendencia volt arra, hogy amelyik tanévben egy osztályra sok (kevés) tanuló jutott, ugyanakkor egy osztályteremre és egy pedagógusra is, valamint négy évvel korábban egy első osztályra is sok (kevés) tanuló jutott. Ennek nagyon fontos jelentése van. Arról van ugyanis szó: erős tendencia volt arra, hogy ez a négy mutató szinkronban kedvező vagy kedvezőtlen legyen. A 13., 14., 15. és 16. ábrák alapján az időszak kezdetén a szinkronban kedvezőtlen állapot (erőltetett fejlesztés!), az időszak vége felé a szinkronban kedvező állapot volt a jellemző. 4.3. A négy év elvégzése eredményességének becslése az I. osztály két adatából Többváltozós regresszió analízissel összefüggést kereshetünk a négy év elvégzésének eredményessége (xj), a négy évvel korábbi első osztályból a továbbjutók aránya (X3) és a négy évvel korábbi első osztály átlag létszáma (X7) között. Iskolatípusonként a következő összefüggéseket 1 kapjuk: Gimnázium: Xj = 1,91 . x 3 + 0,18 . x ? - 98,9 (1) Szakközépiskola: Xj = 0,90 . x 3 + 0,06 . x ? - 4,5 (2) Középiskola: Xj = 1,46 . x 3 - 0,12 . x y - 48,9 (3) Az ún. ,,path-együtthatók" 2 arányaként kapjuk, hogy az első osztályból továbbjutók aránya iskolatípusonként rendre 12,6-szer, 10,8-szer, ill. 12,1-szer nagyobb relatív jelentőséggel bír a négy év elvégzési indexre nézve, mint az első osztály átlag létszáma. Ez mutatja, hogy az előzőekkel együtt is kár volna túlértékelni a négyéves eredményességi indexre a négy évvel korábbi elsős osztálylétszám hatását. Az (l)-(3) egyenletek alkalmazásához ismernünk kell az ún. többszörös determinációs együtthatót (mely a többszörös korrelációs együttható négyzete). 3 Ez az együttható adja meg ugyanis, hogy X3 és xq hány százalékban határozza meg xi_-et. M. EZEKIEL-K.A. FOX: Korreláció és regresszióanalízis. Lineáris és nem lineáris módszerek. Bn. 1970. 228. 2 SVÁB János: Biometriai módszerek a kutatásban. Bp. 1973. 319. 3 M. EZEKIEL-K.A. FOX. 1970. 228. 257