Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A középiskolai oktatás főbb adatainak alakulása az 1960-90-es években Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 237. o.
•* 1 1 1 1—I 1 1 1 1 1 1 1 1—H 1 1 1 1 1—i 1 1—1 t—i 1—| 1—I 1 1960/1 65/6 70/1 75/6 80/1 854 1383/90 4. Az iskola elvégzése eredményességének összefüggései 4.1. Az eredményesség három mutatójának összefüggése Vizsgáljuk meg a 3. részben tárgyalt három különböző eredményességi mutató összefüggését. Jelölje a továbbiakban egy adott tanévre vonatkoztatva xi a négy év elvégzési indexét, X2 a sikeresen érettségizetteknek a négy évvel korábbi I. osztályosok számához való viszonyát, X3 a négy évvel korábbi I. osztályosokból a továbbjutók arányát (valamennyi adat %-ban). Ezeknek a változóknak a korrelációs mátrixait tartalmazza az 1. táblázat a gimnázium, a szakközépiskola tekintetében és együttesen is. A gimnázium táblázatából látható, hogy mindhárom eredményességi mutató rendkívül szorosan összefügg egymással. Elég szorosak a korrelációk a középiskolások esetében is. A szakközépiskolai táblázat azonban már korántsem tartalmaz ilyen szoros összefüggésre utaló adatokat. Egyedül xi és X3 közt van érdemleges nagyságrendű kapcsolat. Az tehát a szakközépiskolákra is igaz, hogy az I. osztályból való továbbjutás aránya jelentősen befolyásolja a 4 év elvégzésének eredményességét is. Mindebből következik, hogy a gimnazisták és a középiskolások együttes adatainak eredményességi elemzésekor a három változó közül bármelyiket választhatjuk, és közel azonos eredményekhez jutnánk. A szakközépiskolák esetében ez teljes mértékben nem áll fenn. Célszerű mégis 253