Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A migráció néhány kérdése egy jászsági településen az 1960-70-es években / 225. o.

PETHŐ LÁSZLÓ A MIGRÁCIÓ NÉHÁNY KÉRDÉSE EGY JÁSZSÁGI TELEPÜLÉSEN AZ 1960-70-ES ÉVEKBEN A kutatópontul választott Jászszentandrás újkeletű település, mindössze 1886 óta rendelkezik önálló közigazgatással. Fodor Ferenc, a Jászság kiváló kutatója nem tulajdonított különösebb jelentőséget a falunak, olyannyira, hogy egyszerűen tanyaközségnek minősítette.

2 A neves szerző nem foglalkozott a település közigazgatási státusával, hanem egyszerűen átsiklott az 1930-ban már 5151 lakosú község fölött. Erdei Ferenc önállósult pusztáknak minősíti az effajta tanyás településeket.

3 Jóllehet a község területe korábban is lakott volt, de történetében mégis az 1851 és 1852-ben végrehajtott tagosítás hozott lényeges fordulatot. A jászárokszállási határ ezen — addig jobbára csak legelőként hasznosított — részét felparcellázták, s ennek hatására egy erőteljes kitelepülés indult el a szóbanforgó területre. A lakosság száma eközben folyamatosan gyarapodott, hiszen az 1869-es népszámlálás idején már 1465 szentandrási lakost írtak össze. így lényegében a vizsgálandó település egy kitelepülési folyamat eredményeként jött létre, mely a jászok újkori történetét vizsgálva éppúgy tekinthető megszokottnak, mint rendhagyónak. Annyiban feltétlenül általános, hogy számos jászsági településnek voltak pusztái - elsősorban a Duna—Tisza közén -, melyek a múlt század második felében önálló településsé szerveződtek. Jászszentandrás helyzete ezzel szemben azért speciális, mert az idézett példákkal ellentétben nem egy viszonylag távoli pusztán, hanem egy jászsági település határában, abból kiszakadva önállósult. Az adott folyamat a falu esetében még jelentős életformaváltással is társult. Jászárokszállás lakossága a múlt század második harmadában zömmel földművelésből, állattartásból, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó iparok űzéséből élt, melyhez a helyi erőforrások és nyersanyagok extenzív hasznosítása mind kevesebb lehetőséget adott. Nevezetesen ez nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy a szentandrási határrész legeltetéssel való hasznosítása meglehetősen kevés családnak biztosított A tanulmány az MTA Soros Alapítvány támogatásával készült. 2 F 'DOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 424. 3

ERDEI Ferenc: Magyar tanyák. Bp. 1976. 233-234. 4 KISS József: Jaszkunsagi agrármozgalmak a kiegyezéstol a millenniumig. Bp. 1968. 143. 5

FODORF. 1942.423. HERBERT János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája. Karcag, é.n.; FODOR F. 1942. 401410. 225