Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.

II. A TISZÁNTÚLI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA KÖZREMŰKÖDÉSE A VÁRMEGYE SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSÉBEN A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a megyei egyesületek is a pirostarka elterjedését szorgalmazták a vármegyében, ahogyan azt az alábbiakban látni fogjuk. Az egyes állattenyésztési ágak közül a szarvasmarha tenyésztése volt legáltalánosabban elterjedve az egész vármegye területén. Ez az egyesületi életben is jelentkezett. Az egyesületek közül a szarvasmarhatenyésztők szövetsége a legkorábbiak között szerveződött: A Nagykunsági Állattenyésztők Egyesületének 1926-ban történő megalakulásával. Ebből fejlődött ki 1927-ben a Jásznagykunszolnokvármegyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesülete. Ez az egyesület hathatósan támogatta a területi törzskönyvi bírálatokat,majd az állattartó gazdák kezdeményezésére javaslatot dolgozott ki az alföldi magyarfajta szarvasmarha törzskönyvezésére. Ezt a javaslatát a Kamara is támogatta.

29 Az egyesület kezdeményezte a neves szarvasmarhatenyészetek számbavételét is. így a magyar marhatenyészetek és bivalytenyészetek közül NEMES János gróf pusztatomaji (Abádszalók), a telivér szimentáli és a borzderes tenyészetek közül ALMÁSSY Imre gróf pusztapói gazdasága emelkedett ki.

30 Az állattenyésztés - így a szarvasmarhatenyésztés — kiindulópontja, hogy minden vidékre az oda megfelelő egyed kerüljön. Ezt bikanevelő telepek felállításával is elősegítették. Területünkön ilyen telepet a Nagykunsági Állattenyésztési Egyesület létesített a Kamara közreműködésével. Az egyesületek és a Kamara anyagi támogatásával alakult meg a Szolnokmegyei Központi Tejszövetkezet (1926-ban). Ugyancsak az egyesületek kezdeményezték a különböző témájú szakértekezletek rendezését, melyek főleg az állattenyésztés feljavítását voltak hivatva elősegíteni. Ezek közül első helyen a szolnoki állattenyésztési vándorgyűlés állt, országos jelentőségűvé emelkedve.

31 Természetesen a szarvasmarha-állomány tenyész-színvonala emelkedése terén egyik napról a másikra nem lehetett áttörést elérni, hiszen az erőteljes beavatkozásnak is nagy nehézségei voltak. Ilyen volt például az, hogy a tanyarendszer majdnem lehetetlenné tette a tenyésztők ellenőrzését és kézben tartását, amihez még az is járult, hogy a tanyavilágban a tejet nem lehetett értékesíteni. Hiába emelték beavatkozásukkal az egyesületek és a Kamara a tejhozamot, abból a tanyai gazdaságokra előny nem származott, mert azt értékesíteni nem tudták. A vármegyei gazdasági felügyelőség már 1933-ban elkezdte szervezni az úgy28

TMK-1927. 56-57. 29

TMK-1941.272. 30

TMK-1927. 59-60. 31

TMK-1927.189. 32

OMK-1929.243. 220