Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.
4.táblázat Vármegye szarvasmarha állományából igavonásra használt szarvasmarhák száma és százaléka tehén ökör és tinó bivaly 1895 1911 1935 1895 1911 1935 1895 1911 1935 SZÁM 158 83 606 22.802 24.589 10.616 274 698 365 SZÁZALÉK 0,68 0,33 5,23 98,14 96,92 91,62 1,18 2,75 3,15 zésére, illetve megőrzésére, amely végül is sikertelennek bizonyult. Ennek esett áldozatul az a több száz tehén a megyében, amely az igavonó szarvasmarhák több mint 5 %-át tette ki, amely tejtermelés helyett eró'termelőként működött közre a létminimum határán álló paraszti család fenntartásában. Érdekes megfigyelni, hogy az igavonásra használt ökör és tinó részesedése fokozatosan csökken, ha ugyanezt a jelenségről az abszolút számok esetében nem is mondhatjuk el. Szinte ugyanez állapítható meg - csak fordított előjellel — a bivalyok részesedéséről az igavonásra használt szarvasmarhák vonatkozásában (amikor megállapíthatjuk az arány fokozatos emelkedését). 2. A szarvasmarha-állomány kor- és ivar megoszlása a vármegyében Az állatok különböző fajtájának arányán kívül az állatállomány szerkezetét döntően befolyásolja a különböző korú és ivarú állatok számaránya is. Ez kihatással van az állattőke nagyságára, illetve az állattartás hatásfokára és irányára. Ezek ismeretében pl. az anyaállatok, növendékállatok arányának változásaiból következtetheAz 1895. évi mg. stat. I. köt. 118 X-119 X , 122 X-123 X és 432-433. Az 1895. évi mg. stat. V. köt. 23 x-24 x .; Az 1911. évi állatstat. 390-397., 578-581. és 1010-1011. Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya az 1935. évben. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 100. kötet. Bp. 1937.254-257.; 344-345. (Továbbiakban: Az 1935. évi mg. stat. • kötetszám.) 210
