Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.
2. táblázat A szarvasmarhák fajta szerinti csoportosítása a vármegyében Év *H7.T r ~ PÍ T *?? Bivaly ÖSSZESEN delyi fajta tarka iajta létszám 1895 94.021 5.754 7.022 281 107.178 1911 45.295 48.889 11.410 794 106.388 1935 11.338 66.541 3.892 365 82.136 százalék 1895 87,7 5,5 6,5 0,3 100,00 1911 42,6 46,0 10,7 0,7 100,00 1935 13,9 81,0 4,7 0,4 100,00 jobban a többirányú hasznosításra. Ennek aztán az lett a következménye, hogy nemcsak a magyar fajtát szorította vissza, hanem lényegesen leszállította az egyéb fajták arányait is. Például a mokány, a riska és egyéb aprótermetű, ősi, primitív, parlagi magyar fajtákat az 1911. és az 1935. évi állatszámlálás már külön nem is vette számba. Ezek ugyanis a vármegyében is lassan eltűntek és a szimentáli vér bevitelével a magyar fajtával együtt a hazai pirostarka alapjául szolgáltak. Érdemes azonban gazdaság-nagyságcsoportok szerint is vizsgálat tárgyává tenni a fajtaváltás problémáját. A 3. számú táblázat adataiból kitűnik, hogy a 100 kat.holdon (57,55 ha) aluli gazdaságok állományának mindkét időpontban (1911 és 1935) jóval nagyobb hányada pirostarka, mint a 100 kat. holdon felülieknél. Noha 1911-ben vármegyénkben alig valamivel haladta túl az ötven százalékot a kisgazdaságok tekintetében a pirostarka állománya — ami ugyan nagyobb volt, mint az Alföldé -, a megyék összesítésénél mutatkozó háromnegyed résznyi aránytól jelentősen elmaradt. 1935-ben megyénk részesedése már azonos az országos adattal, tehát Jász-NagykunSzolnok területén felgyorsult e fajta térnyerése. Ennek okát a következőkben látjuk: Az 1895. évi mg. stat. V. köt. - 23 X-24. X ; Az 1911. évi állatstat. - 390-397. TMK-1939. 18-19. 9 , > , A szimentáli marha hármas hasznosítású: 1. A tehenek tejelési atlaga meghaladta az évi négyezer kg tejmennyiséget 4,02 % zsírtartalom mellett. 2. Könnyen hízik, húsa jó minőségű, az ökrök vágótömege 55-60 %. 3. Igázásra is jól használható. 207
