Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

Damjanich kezdett támadást az Újvárosi iskola és az Indóház környékén. A meglepett császáriakat a városon keresztül Schwarzenberg 19. zászlóalja üldözte. A Szent-János kápolnától a Büge-eret megkerülve a Baross és a Mária utcán végighaladva jutottak a sóházak közé a Tisza-partra, és megvédték a Tisza-hidat a felgyújtástól. Ezzel a néhány óra alatt lezajlott ütközettel kezdődött a dicsőséges tavaszi hadjárat.

32 A hadműveletek következtében azonban rongálódások keletkeztek a fahídon, folyamatos használatára nem volt lehetőség. Mivel a következő hónapokban ismét csapatmozgások színhelye Szolnok, az átkelőhely jelentőségével pedig a magyar kormány is tisztában volt, ezért az átkelés zavartalan lebonyolítására két ideiglenes hidat is állítanak.

33 A szabadságharc elfojtását követően Világos felől a Tisza-hídon átjött volt honvédeket a császári katonák itt vették őrizetbe, és küldték vasúton Pestre. Az utolsó faszerkezetű híd Az 1850-es évektől Szolnok jelentősége megnőtt a kapitalizálódó Magyarországon a közlekedésben és kereskedelemben betöltött szerepe következtében. Közlekedési csomóponttá válását elősegítette, hogy 1847. szeptember 1-én adták át az országban másodikként létesült vasutat Pest-Szolnok között. A szabadságharc idején a katonai tevékenységek miatt szüneteltek a vasútépítés munkái, csak 1857-re készült el a Szolnoktól Debrecenig húzódó vasútvonal. Ennek részeként adták át a forgalomnak a Szolnoktól északra épült, Tiszán keresztül húzódó vasúti hidat. Már az önkényuralom évei alatt igyekeztek kihasználni a vasúti szállítás által nyújtott lehetőségeket. Mivel a vasút végállomása Szolnokon az ó-szolnoki állomáson épült Indóháznál volt — a továbbutazók innen közúton folytathatták útjukat a Tisza-hídon át Debrecen és a Tiszántúl felé -, a közlekedés zavartalan lebonyolítására már az 1850-es évek elején a vasútállomástól a Tisza-hídig terjedő útszakaszt kőburkolattal látták el. A forgalom növekedése megkövetelte, hogy a hatóságok következő lépésként a Tisza mederhídját és a szandai ártéren levő kishidakat állítsák helyre. A Tisza medrén az egy évre tervezett ideiglenes híd helyett egy állandó felállítását 1851-ben Bonyhády Imre megyefőnök indítványára kezdi meg a Császári Kamarai Pénzügy igazgatóság. Az építési munkálatokra kitűzött versenytárgyalásra Obermayer Lajos, Wiederspann János és Szvitek Károly szolnoki ácsmesterek tettek javaslatot. A liciten a legkedvezőbb ajánlatot Obermayer terjesztette elő, ezért vele kötöttek szerződést a híd helyreállítására, mellette szólt még, hogy az előző hídépítésben is részt vett, így már jelentős tapasztalatokkal rendelkezett.

34 A Tisza-híd a régi helyén épült fel 1851-52-ben tíz nyilassal. A nyílások teljes hossza 192 m. Két falazott hídfő készült, ezek közé helyeztek 9 kétsoros cölöpjármot. A pillérek szerepét betöltő jármok 8—8 pár cölöpből álltak, itt még a régi hídból származó cölöpöket is felhasználták. A jármokra helyezték, nyereg- és kö32 Szolnok város története. I. 1975. 110-112. 33 KAPOSVÁRI Gy. 1990. 262. 34 OLE. 673. Finanz Landes Direktion für Ungarn. Oeconomica. 1852. 11807/407. 19