Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.

ságú Pável Gyurkovics, a klasszicizmus elemeit építette be orthodox kompozícióiba. Anton Kuchelmeister, bécsi származású mester művészete már nem orthodox alapokon nyugszik. Felhasználta ugyan a keleti keresztény művészet ikonográfiái elemeit, de eh sődlegesen nyugati katolikus ikonográfia után dolgozott, kompozícióit is a későbarokk stílus kifejező-eszközeivel fogalmazta meg. Bár a teljes ikonosztázionok képprogramjait tekintve (Eger, Miskolc, Budapest) igyekezett az orthodox ikonográfia keretein belül maradni, kompozíciói nem orthodox műalkotások, szentjeinek nem sajátja a keleti keresztény művészet sajátos lelkisége. A görög emlékek között a leghagyományőrzőbbek a moszchopoliszi mesterek Ünnep-ikonjai, melyek a gyöngyösi templomból származnak. A táblák kicsiny méretéből következtethető, hogy eredetileg alacsony ikonosztázion számára készítették őket. A moszchopoliszi mesterek a bizánci örökséget tekintették követendő mintaképnek. Bizánci ikonográfia után síkba komponált fegyelmezett, de nem szigorú szentjeik őrzik a keleti keresztény művészet spiritualitását. A mesterek kompozícióikba bevitték a korabeli nyugati katolikus művészet bizonyos elemeit (például ornamentikával díszített öltözékek), népszerű ikonográfiáját (Isten Anyja megkoronázása), ezeket azonban szigorúan a fordított perspektíva szabályai szerint fogalmazták meg. Ennek köszönhetően az újabb elemek szinte észrevétlenek maradnak munkáikban. A korabeli görög művészethez legtöbb szállal kötődik a gyöngyösi ikonosztázionból származó három azonos keretelésű tábla (Hodigitria Isten Anyja, Tanító Krisztus, Szent György a sárkánnyal). Átkosról, vagy más balkáni görög területről származó görög mester festette a három ikont a legjobb bizánci hagyományokra támaszkodva és a korabeli görög művészetre jellemző módon felhasználva az itáliai barokk művészet bizonyos ikonográfiái elemeit (Krisztus szenvedéseinek megjelenítése), megfogalmazási módját (trónus barokkos kialakítása). A kisebb jelentőségű ismeretlen festők munkái - a mohácsi portrészerüen megformált alapképek, a nyíregyházi kissé népies megfogalmazásmódú táblák, a karcagi nyugati katolikus felfogásban megfestett képek - teszik teljessé a görög emlékanyagot. Ezekkel együtt a hazai orthodox emlékanyag minden vonulata képviselve van a görög műalkotások között. A görög emlékek a magyarországi orthodox művészet történetének fontos fejezetét képviselik. * 167