Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.

Az ikonfalat középtengelyében megkoronázó Keresztrefeszítés-tábla alatt az északi oldalon Isten Anyja táblája látható. Felirat: MP. QY. Szűz Mária fejére omló maphorionban áll. Jobb kezét szélesre kitárja, baljával arcához kendőt szorít. A déli oldalon János evangélista ikonját helyezte el a mester. Felirat: IÍ2ANNH2. Szent János tunikában és palliumban áll, jobb kezét arcához emeli. A két figura megfogalmazása hasonló a békési azonos tematikájú kompozíciók figuráihoz. A Golgota-kereszt végein elhelyezett négy kis lóherelevél formájú képet részben átfestették. Felirat: Y. N. B. í. A kereszt függőleges szárán a felső táblácskán szeráf-fej eredeti festés. A vízszintes ág két képecskéje - ahol eredetileg minden bizonnyal a Nap és a Hold volt látható — szeráf szárnyak közé evangélista szimbólumokat festettek: az északi táblára ökörfejet, a délire: sast. A függőleges szár alsó táblájára szintén szeráfszárnyakat és egy M-betűt festettek. Erről a tábláról hull a később rávitt festékréteg. Alóla egy fekete bajuszos, fehér hajú, büszke tekintetű arc vonalai bontakoznak ki. Az arc Stefan Tenecki 1760 körül festett Önarcképére

8 emlékeztet. Amennyiben a restaurálás igazolná, hogy a koponya helyére S. Tenecki saját portréját festette, egyedülálló ábrázolás lenne a posztbizánci orthodox művészet történetében. Világi tárgyú kompozíciót általában nem helyeztek el ikonosztázionon. Az ikonfestő mester önarcképének elhelyezése a koponya helyén - mely Ádámot, az emberiség ősét szimbolizálja - különleges művészi bátorságról árulkodik. A szentesi képfal táblái több segéd közreműködésével készültek: a trónusikonok, a „Nem kézzel festett" Megváltó és a Golgota-kereszt alatt elhelyezett Önarckép valószínűleg S. Tenecki ecsetje alól kerültek ki. A felső harmad kompozícióit más mester közreműködésével festette. A diakónusi ajtók fölött elhelyezett kerek képeket a műhelyhez tartozó kevéssé ügyeskezű segéd festette a S. Tenecki által kedvelt ikonográfia alapján. A békési és a szentesi ikonosztázionokat összehasonlítva szembeötlik a különbség a színek használatában. A békési képfal színei (uralkodóak: arany, kék piros) ragyognak. A szentesi képfal színskálája visszafogottabbnak, halványabbnak, fáradtabbnak tűnik. Ennek oka abban rejlik, hogy bár az alapszínek a szentesi képfalon is ugyanazok mint a békésin (a zölddel kiegészülve), az arany szín kisebb mennyiségben van jelen, nem képes felerősíteni a többi színt. A békési ikonosztázion táblái azonos kvalitással készültek, a szentesi képfal kompozíciói különböző tehetségű mesterek keze alól kerültek ki. A két ikonosztázion tábláit közel azonos időben az, 1780-as évek első felében festették. A békési és a szentesi képfal ikonjai S. Tenecki műhelyének legkésőbbi, egyedüli görög felirattal ellátott kompozíciói. A békési képfal és a két szentesi trónusikon a mester ecsetje alól kikerült kvalitásos darabok közé tartozik. III. Juriszdikció: Az egri Szent Miklós-templom a Belgrádi Patriarchátus egyházi főhatósága alá tartozik. Az ikonosztázion mérete: szélesség: 940 cm magasság: megközelítően 1300 cm 8 Dcjan Medakovity : Putyevi szrpszkog baroka. Nolit-Beograd, 1971. 36. illusztráció. 123