Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
II. Juriszdikció: A szentesi Szent Miklós tiszteletére emelt templomot 1786-ban szentelték fel. A templomépítés idején - hasonlóan a békésihez —, a szentesi egyházközség is az aradi Püspök juriszdikciója alá tartozott: 5 Egyházi főhatóság: Moszkvai Patriarchátus 6 Az ikonosztázion mérete: szélesség: 740 cm magasság megközelítően: 510 cm Irodalom: NAGY Márta: Görögök a Tiszántúlon. Kecskemét, 1988. 44. Állványzat: XVIII. század második fele. Architektonika: A szentesi ikonosztázion a teljes lunettát betöltő képfalak közé tartozik. Két egységre tagolódik, az alsó egységre: a trónusikonok (alapképek) sorára és a lunettában elhelyezett felső egységre. A festett táblák formáik szerint szintén e két egységnek megfelelően két csoportra tagolódnak. Az alsó egységet alapvetően álló téglalap alakú táblák uralják, míg a felső egységben főképpen kör és mandorla alakú táblákat helyeztek el. Mindkét egységben fellelhetők a másik egység uralkodó táblaformái is. Az alsó egységet magas lábazatból kiinduló, kiugró nyolc korinthoszi fejezetes oszlop tagolja. Az oszlopokon nyugvó párkányzat a Golgota-kereszt alatt térben ívelten előrelendül. A felső egység kerek táblái pontosan illeszkednek az apszisívbe. A képfal különlegessége, hogy az alapképsor két szélső táblája kívül esik az apszisív leszálló ágain. Az ikonosztázion alsó egysége faragványokkal díszített zárt fal. A felső egységben enyhül a zárt faljelleg: itt az ikonosztázion a táblákból és a köréjük fonódó áttört faragvány okból áll. A Királyi ajtó kialakítása a felső egység tábláinak kialakításához hasonló: a két ajtószárny áttört faragvány okból tevődik össze, melyek közé elhelyezték a két táblát. A Királyi ajtó nem tölti be a teljes ajtónyüást. A diakónusi ajtók egy-egy hatalmas méretű táblából állnak, de a teljes ajtónyílást ezek sem töltik be. Kialakításuk XVIXVII. századi balkáni reminiszcenciákat idéz. Fafaragó mester: ismeretlen, más magyarországi templomban nem dolgozott. A képfalon kevés faragványt helyeztek el, melyek stilizált növényi motívumokból és néhány geometrikus díszítőelemből tevődnek össze. A leggyakrabban alkalmazott motívum: stilizált palmetta és akantusz levelek közül előbukkanó rózsafej. A trónusikonok kereteit díszítő faragványok között füzérszerűen kétágra hajló babérágat, a diakónusi ajtók föllött elhelyezett kerek képeket díszítő faragványok között stüizált barkára emlékeztető motívumot fedezhetünk fel. Szentes. Szerk.:NAGY Imre. Magyar városok monográfiája III. Bp. 1928. 178. A magyarországi görög alapítású egyházközségek többsége - az 1949. november 11-i oroszországi szmódusi határozatnak megfelelően - a Moszkvai Patriarchátus egyházi főhatósága alá tartozik. A hazai elmagyarosodott görög egyházközségek a második világháborút követően egyházi főhatóság nélkül maradtak, mert az általuk óhajtott magyar istentiszteleti nyelv jogát egyetlen olyan egyházi főhatóság sem ismerte el, melyhez tartozni kívántak volna. A Moszkvai Patriarchátus volt az egyedüli, mely az említett szinódusi határozatban ezt a jogot biztosította. A magyarországi görög alapítású egyházközségek hazai szervezete: Magyar Esperesség, székhelye Budapest. In: Az orthodox kereszténység. Szerk.: D. Dr. BERKI Feriz. Bp. 1975. 155-156. 119
