Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Aszály a Nagykunságban a XVIII. század végén / 99. o.

Kisújszálláson sok ízben publikálták, hogy „a pallagokra akárminemű jószágot hajtani tilalmas, a parantsolatnak által hágásáért, s kár tételért 10 és 10 páltzát szenvedjenek. . ." a másoknak kárt okozók.

13 A nyárvégi aszályos időszak nagyobb szabású, állattartó szükségintézkedése volt a nagykunsági sertések makkoltatásának közösségi megszervezése, amely — eddigi ismereteink szerint — nem jellemző sertéstartási mód a Nagykunságban. Közös érdekeiket egyeztetve, 1790 augusztus második felében küldöttséget menesztenek alkalmas makkos erdő szerzésére Szatmár és Bereg megyékbe a kunságiak, amelyről előzőleg tudakozódtak a debreceni Nagyboldogasszony napi (aug. 15.) vásárban. Értesülésük szerint „Nemes Bereg Vármegyében Lónyai Ferenc uraságnál találtatik egy tágas és jó makkos erdő," ahova elmennek és az urasággal egyezségre jutnak. ,,A Kisújszállásra kiküldött deputátusok Debreczenbol referálják, hogy Lónyai Ferenc úrral . . . egy erdőbéli egész makkoltatásra megalkuttak Kardszag, Kevi és Kunhegyessel együtt átaljába 9000 Fft-okba".

14 (Előlegként 3000 frt-ot fizettek ki, ebből Karcag 850, Kisújszállás 750, Túrkevi 750, Kunhegyes 600, Kunszentmárton, amely utóbb csatlakozott 50 frt). Az árenda fizetésének végleges elosztásából áttekintést kapunk a makkoltatásra hajtott sertések számáról. (Közös megegyezéssel minden sertéstől 1 frt 30 krt szedtek be.) Megoszlása a következő: 15 Helység Karcag Kisújszállás Túrkevi Kunhegyes Jobbágyok Összesen: 6849 708 10273 90 A nagykunságiak aszály diktálta közös vállalkozása nem hozta meg a kívánt eredményt. Szeptember utolsó hetében érkeznek meg a sertés nyájak Lónyára és november elejére ,,. . . minden reménység felett a Makk már elfogyván, a sertések hallatlan veszedelemben forognak, a Kanászok azért is erőnek erejével haza törekednek ,.."

16 attól tartva, hogy tetemesebb kár fog keletkezni. Sürgőssé válik tehát a nyáj mielőbbi hazahajtása, melyet megelőz a makkbér közös rendezése. Az általános ínség közepette ez csak növeli a nehézségeket. 1790. november 11-én Kisújszálláson a lónyai erdőre 13 SZML Kj.v.lt. Prot. 1790. VIII. 7. 565. sz. 14 Uo. 1790. VIII. 18. 573. sz.; SZILÁGYI M. 1966. 108-128. 15 SZMLKh. It. Prot. 1790. X. 29. 209. sz. Megjegyzendő, hogy malac vagy süldő esetében nem tudjuk, mennyi tett ki egy egész sertésszámot, valamint a kihagyott rovatba a fizetésből mentesített állatszámot írták, a „jobbágyok" elnevezés pedig feltételezhetően több csatlakozó földesúri helység jobbágyaira vonatkozik. 16 SZML Tk. v.lt. Prot. 1790. XI. 6. 32. sz. Sertés szám Kihagyatott frt kr 2034 225 3051 1653 183 2479 30 1535 170 2302 30 1172 130 1758 — 455 — 682 30 104