Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.
néhány előadás után a Szolnoki Újság kénytelen volt rezignáltán tudomásul venni „... a közönség megmaradt szolnokinak. Nem a régi lelkes színházbajáró, hanem CT. a közelmúlt, a részvétlenség közönsége.' Annak ellenére, hogy a Sebestyén társulat a közönség igényeit minden tekintetben igyekezett kielégíteni, ,,a színiidény, anyagiakban nem volt megnyugtató sem az igazgató, sem a színügyi bizottság számára. Mindezt a helyi újságok többnyire nem a színházlátogató közönség rideg közönyével magyarázták, sokkal inkább a kedvezőtlen pénzügyi viszonyokkal. A színügyi bizottságban megoszlottak a vélemények is Sebestyén színiévadjának a minőségéről és darabválasztásáról. Leginkább az foglalkoztatta a testületet, hogy a város teherbíró képessége nem teszi lehetővé az állandó szubvenció kiutalását, amit a direktor követel, és oly nagy rezsijű társulatot, mint CA amilyen a Sebestyéné, a város nem bír el. Mindezek ellenére változatlanul Sebestyénnel kívánták kezdeni az őszi szezont. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok örömmel adott hírt arról, hogy Sebestyén Mihály társulata október 4-én az Ember tragédiájával indítja az évadot. Eközben a polgármester előtt váratlanul megjelent Kiss Árpád békéscsabai igazgató, aki Urr György szegedi újságírótól szerzett értesülése szerint előadta, hogy Sebestyén lemondott a szolnoki színházról, melynek a bérletgyűjtés eredménytelensége volt az oka. Ezt hallva a békéscsabai direktor rögvest felajánlotta szolgálatait a meglepett polgármesternek. A hír igaznak bizonyult. Sebestyén Mihály megtagadta a részére megküldött szerződés aláírását, és nem jött be Szolnokra. Mivel mindez a színházi idény kezdete előtt 2 nappal, 1927. október 2-án történt, a színház és az őszi évadkezdés válságos helyzetbe jutott. ,,Ez a tény nem fordul elő a színészet történetében ,, - írja felháborodottan a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok cikkírója. ,,Mit szólott volna Sebestyén úr ahhoz, ha a városi színügyi bizottság tette volna ezt két nappal a színidény kezdete előtt, és azt írta volna, ide ne jöjjön, mert itt nincs számára hely. Vájjon lehet-e megtorlás nélkül egy város közönségével szemben elvállalt kötelezettséget csak egyszerűen felrúgni, nincsenek eszközök, melyekkel a szerződésszegő színigazgató kötelezettségének betartására köteleztessék?" 66 Ebben a helyzetben a színügyi bizottság célszerűbbnek látta Sebestyén Mihálylyal a további érintkezést megszakítani és a részére az egész évi színi szezonra kiadott 8.000 pengő szubvenciót felerészben visszakövetelni, melyet a vidéki színészet nyugdíjintézetének adományként kívántak felajánlani. A minisztérium az Országos Színészeti Felügyelőt és a Színész Egyesület elnökét küldte le Szolnokra, hogy a helyszínen tájékozódjanak az ügyről és Sebestyén eljárásáról. Dr. Sarlay Géza színészeti felügyelő és Stella Gyula egyesületi elnök bizonyos elégtételt adott a városnak. Sarlay Géza úgy látta, hogy ,,Sebestyén ezen indokoSzolnokj Üjság 1927. május 5. SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. Uo. JNKSZmL 1927. 81. sz. 173
