Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

A 2. sz. számú függelék adatainak levéltári jelzete: SZML Jászkun Kerület ix. 1813. Fasc. 5. No. 323.: Uo. 1820. Fasc. 5. No. 200.; Uo. 1835. Fasc. 3. No. 472., Uo. 1846. Fasc. 5. No. 1080.; SZML Jászkun Főkapit. ix. 1850-54. Vil. A-E. 3666/854. A Jászkun Kerület levéltári anyagában 1813-tól találhatók egészségügyi személyzetre vonatkozó kerületi szintű összeírások. Ekkor a Jászságban, a Kiskunságban és a Nagykunságban már kerületi orvosok, kerületi sebészek, kerületi bábák fogták össze az egyes szakterületek munkáját. Ezek a szakemberek a nagyobb településeken laktak, s a kimutatásokban az adott helységnél szerepelnek. Egy-egy terület egészségügyi körülményeiről a kerületi orvosok éves jelentéseket állítottak össze, melyeket a Jászkun Kerületek kisgyülése továbbított a Hely tartótanácshoz. (Ezekből a jelentésekből származik adataink döntő része.) Az egészségügyi irányítás kiépítése azonban a Jászkunságban még az 1770. évi általános országos egészségügyi szabályzat rendelkezései nyomán kezdődött meg. 1772-ben állítják föl a hármaskerületi főorvosi hivatalt, Jászberény központtal. A közgyűlés 1772. szeptember 28-i 101. számú határozatával a Kerületek első districtuális phisicusává CASAGI JÓZSEF medikust nevezi ki, azzal a megjegyzéssel, hogy továbbra is szükség van az addigi 3 sebészre, s így megmarad a jász, a kiskun és a nagykun Chirurgus is. (SZML Jászkun Ker. Jegyzőkönyve 1771-73. 352., 489., 545 J A sebészek alkalmazására vonatkozó első adatok 1754ből, ül. 1755-ből valók. Ekkor már sebész dolgozik Félegyházán, Szabadszálláson, ül. Jászberényben. (SZML Jászkun Ker. Tárgymutató 1629-1780. 270-71.) Baromorvosi központi állomás, iü. állategészsdégügyi főorvos jóval később, 1850-től lesz a Jászkunságban, Jászberényben. (SZML Jk. Főkapit. ir. 1850-54. VIL A-E. 578/ 1850.) A függelék adatsoraiból fontos következtetésekre juthatunk, s többféle összefüggés is megfigyelhető: pl. egyes szakterületek ellátottságának alakulása; a települések, településcsoportok ellátottsága közti különbségek; egészségügyi „körzetek" kirajzolódása; a lakosság foglalkozásával kapcsolatos sajátosságok. Jól megmutatkozik az a kulcsszerep is, amelyet (szinte minden szakterületet együtt képviselve) a sebészek töltöttek be az egészségügyi alkalmazottak között. S hogy egy-egy település életében a sebész valóban rendkívül fontos volt, még jobban látható a chirurgusok szakképzettségét részletező kimutatásokból. 1813-ban pl. a Nagykunságban ez a következők szerint alakult: mu nka terüle t miből van viz sgája Kisújszállás: 1. kerületi orvos - általános orvos, sebész, állatorvos 2. helyi sebész - sebész, szülész, állatorvos Karcag: 1. sebész - sebész, állatorvos 2. helyi sebész - sebész Madaras: 1. kerületi sebész - sebész, állatorvos, szülész Kunszentmárton: 1. helyi sebész — sebész, állatgyógyász, szülész 2. h elyi sebész - sebész, állatgyógyász, szülész 350