Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
vonatkozó adatokat olvashatunk a forrásokban. 1816-ban Mitsu Demeter kunszentmiklósi boltos kereskedő javait veszik zár alá, „kinek kereskedése végső pusztulásra jutni láttzattna. A kerületi kiküldöttek lakásáról és boltjáról leltárt készítenek, s megállapítják, hogy adóssága jóval több, mint áruinak értéke. Szabadszálláson Éliás Tódor bukott kereskedőről olvashatunk, akinek házát szintén zár alá veszik, s felesége csupán azt kéri, hogy legalább az ő és gyermeke tulajdonát ne zárolják. A különböző jelentések is a görögök számának csökkenéséről tudósítanak. 1814-ben azt olvashatjuk, hogy a legtöbb településen helyükön már zsidókat találnak. Egy 1831-ben készült jelentés pedig mintegy összefoglalását adja a kiksunsági görögök hanyatlásának: „a négy felső kiskun helységbe görögök nem költöztek légyen be, sőtt inkább akik eddig ott laktak is, lassanként elenyésznek annyira, hogy közűlök boltos kereskedők sem igen találtatnak.' Adatok a jászsági görögök és zsidók küzdelméből A görögök és a zsidók közötti gazdasági ellentét legtöbb dokumentumát a Jászságban találhatjuk. A görögök ezen a területen tudtak legtovább és legeredményesebben fellépni a zsidók ellen. Érdekük — kivételezett gazdasági és közéleti helyzetük védelme — sajátos módon találkozott a Kerület érdekével, a zsidók betelepülésének megakadályozásával. Bár ebben elsősorban a Kerület elutasító magatartása a döntő, ezt azonban jól egészíti ki és támasztja alá a görögök sorozatosan ismétlődő panasza versenytársaik ellen. A három kerület közül a Jászságban valósult meg a legsikeresebben a görögök beilleszkedése, közéleti szerepvállalása, ezen belül is a Kerület székhelyén, Jászberényben. Fontos szempont volt ebben a város közigazgatási szerepe, hiszen mint kerületi központ jelentős jövedelmet tudott biztosítani a vállalkozó boltosoknak, bérlőknek, kereskedőknek. Ugyanakkor kedvezőtlen fekvése, az a tény, hogy a Jászságot egyetlen fontos közlekedési útvonal sem érintette, gátolta a rangjának megfelelő üzleti kapcsolatok, árucsere, ipar és kereskedelem kiépítését. Helyi vállalkozók hiányában itt is meghatározó szerepet kaptak a görögök a kereskedelemben, a boltok, kocsmák, fogadók bérletében. A kerületi im tokban Jászberényből található a legkorábbi adat a görögökkel kapcsolatban, ami arra utal, hogy 1701-ben már görög és rác kereskedők állandó vásározási jogot kértek a városban. „Török portékával kereskedő görögök és rácok, úgyszintén egriek is, egész görög és rácz Compania ... örökös és állandó vásári alkalmatosságra való sátorhelyre kér engedélyt ... a mely hellyekre is ennek utána soha más kalmár nem szállhat, hanem mindenkor eő Kegyelmeknek tartatik. 1 ' 3 Bizonyára ha29 *SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 660/1816. 30 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 884/1830. 31 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 5. No. 162/1831. 32 SZML Jászberény város jkv. 1696-1720. 10. Idézi: KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Bp. 1979. 35. 34
