Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: Adatok a nagykunsági szőlőbirtoklás XVIII. századi történetéhez (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve) / 307. o.

nak, és ki ki meg mért Szőllejének bátorságos és békességes bírásában maradhasson.' (Mindkét kert a várostól északra található.) Az „Első Régi Nagy Kert"-ben négy dűlőt találtak. Például egy első dűlőbeli szőlőbirtokot így írtak le: Széle Obtima Egyik Másik Hossza „Város Felől első Düllő xr Öl Suck Öl Suck Öl Suck Rimaszombati Sámuel 8 8 3 6 5 64 -" Láthatjuk, hogy a felmérésért illetéket szedtek. A példának felhozott birtokos esetében az is kiderül, hogy az egyes szőlőbirtokok nem képeztek szabályos téglalapot. A két végük eltérő hosszúságú (szélességű) volt, sőt a további dűlők felsorolásából azt is láthatjuk, hogy a dűlők közötti távolság sem volt azonos. Tehát a birtokok hossza mintegy 60 öltől csaknem 110 ölig változott. A „Második vagy az Régi Kis Kert "-ben lévő öt dűlő valamivel szabályosabban oszlott el. Ugyancsak 1772-ben három új szőlőskertet is kialakítottak, egyenként négynégy dűlővel. Az új szőlőskertben a birtokért természetesen fizetni kellett. 10 „Bétsi öl" (18,96 m)-ért 5 (rénes vagy rajnai) forintot. Ugyanakkor esetenként „Jobbításra" is sor került. így összesen 2226,50 forint értékű szőlőskertet osztottak ki. A feljegyzésekből az nem derül ki, hogy csak a redemptusok válthattak-e maguknak újabb szőlőföldet vagy megengedték azt az irredemptusoknak is. (Inkább ez utóbbi feltételezhető.) Ezek után lássuk, hogy milyen gazdálkodásra utaló nyomokat találunk a karcagi kertföldek nyilvántartási könyvében. Mindenekelőtt az adásvételekkel kell foglalkoznunk. A karcagi felmérési könyvekben rögzítették a változásokat is. Azaz az adásvételi szerződések szövegét, míg a kisújszállási nyilvántartásokban csak a nevek áthúzásával vették be az új tulajdonost. A szerződések szövege bepillantást enged a korabeli jogviszonyokba, sőt néha a gazdálkodásba is. A kertföldek esetében is érvényes volt a szomszédok elővételi joga.

16 1778ban például az „Első Régi Nagy Kertben" lévő kertföldjét Pap Katalin a „két fél Szomszédnak Ballá Istvánnak és Lúczi Nagy Jánosnak ... örökösen - és megváltoztathatatlanul el adta."

17 Az új szőlőskertben Perge Mihály 1775 decemberében (az adásvételi szerződések általában télen köttettek) „Csobi Mihálynak mint Szomszédnak SZML Karcag város iratai. 150. ,,Az nemes nagy kun Kardszagújszállás várassa régibb két első szőlőskertjei felmérésének lajstroma 1772-1783.".1. Ugyanott egybekötve: „Az Nemes Nagy Kun Kardszagújszállás városa újabb Szőllős Kertjeinek Laistroma, mellyek osztattak az 1772^ Esztendőben." A belterületi portákra lásd: BELLON Tibor: Utcák, zugok, porták. (Adatok Karcag településtörténetéhez.) In: Karcagi várostörténeti tanulmányok. Szerk.: BELLON Tbior, Karcag, 1974. 106-107. Lásd 14. sz. jegyzet. 30. 311