Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Zádor Béláné: A Blaskovich család iratai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban / 291. o.

ispán nem zárkózott el a kérés elől. Úgy határozott, hogy az utódok kívánsága teljesüljön, az iratanyag kerüljön Pestre. Az ügyben több levélváltás történt az Országos Levéltár és a vármegyei levéltár között. 1940-ben az Országos Levéltár főigazgatója dr. Herczog József levélben értesíti Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárosát, hogy a Blaskovich család iratait hajlandó örökletétként elfogadni. A család aletéteményezett okiratokról — rendezésük után — áttekinthető kimutatást fog kapni, s a család tagjai szükség esetén az iratanyagról hiteles másolatot kaphatnak. Az iratok átadásáról a vármegyei közgyűlés 132/1940. kgy. sz. alatt határozott, az átengedést azzal indokolva, hogy a Blaskovich család a vármegyéből elszármazott. A másik indok az volt, hogy az Országos Levéltárban a család tagjai az iratokhoz könnyebben hozzájuthatnak. Erről a határozatról Blaskovich Ernőt és a többi családtagokat mint tápiószentmártoni lakosokat értesítették. Az iratok átadása ennek ellenére csak húzódott. 1941-ben az Országos Levéltár főigazgatója sürgette az átadást. A Belügyminisztériumi jóváhagyás hiánya miatt ez nem történt meg. Minden bizonnyal a közbejött háborús események akadályozták meg az iratok átadását. így végül is a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei levéltárban maradtak. A Blaskovich család Szolnokon lévő iratanyagának mennyisége 1,20 iratfolyóméter, évkoré 1422—1839. Az iratokhoz külön mutatókönyv készült, segítségével áttekinthetően végezhető a kutatás. A családi anyag rendezése során az iratok eredeti rendjét nem változtattuk meg. Fasciculus 1-től fasciculus 12-ig terjed. Az iratelosztás a csomókon belül 1-től kezdődően leszámozott. Ez azonban nem minden esetben folyamatos. Az iratanyag darabszinten rendezett, raktári jegyzék és katalóguscédula készült hozzá. Az iratok tagolódásával kapcsolatban még megemlítjük, hogy az egyes csomók a különböző birtokokra vonatkoznak, illetve hozzájuk kapcsolódnak. Közülük kiemelkednek a családalapító Blaskovich Sámuelre és feleségére, Blaskovich Józsefre és a Foglár utódokra vonatkozó iratok, valamint az egymással pereskedő családtagok anyagai. Az 1917-ben leadott irategyüttes sokkal teljesebb volt. Az akkor készült jegyzék alapján jól látható, hogy a későbbi időszakban sok irat elpusztult vagy elveszett. Blaskovich Ernő 1942-ben a számára fontos iratokról másolatot kért. Ez ügyben SzinyeiMerse Félix főlevéltárnok 1942-43-ban több alkalommal váltott levelet Blaskovich Ernő tápiószentmártoni földbirtokossal. Levelezésükbői kitűnik, hogy már ekkor nagyon sok értékes anyag hiányzott. A nemességet adományozó oklevél akkor még megvolt. Ma csak a róla készült fényképről tudunk, mely Tápiószelén a Blaskovich Múzeumban található. A Blaskovich család levéltára elsősorban Hont megyében lévő helységekre tartalmaz adatokat (ezek ma Csehszlovákiában találhatók), több iratcsomó a Pest megyében lévő Tápiószentmártonnal kapcsolatos. Levéltárunk legrégibb eredeti oklevele éppen a Blaskovich család anyagában található. Ez az 1422. évi Bátorfalut és Apátit érintő határjárási okirat. A Sághy konvent adta ki. Hártyára íródott egyoldalas oklevél, amelyben a két helység közötti új határ kijelölése Kővár Mátyás fiának, Pálnak a javára történik. Az oklevél restaurált, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. Közvetlenül levéltárba utaltiratok. 72/1917. 293