Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.

és Márton, Szél [Zel] Tamás, Polyák [polyák] István, Tamás Balázs, Kelemen [Clemens] István, Demeter íródeák, János íródeák, Gyöngyösy [Gyngesy] István, Fodor Ambrus, Varró [Warro] Sebestyén, Janika Benedek, Komor Balázs, Erdős [Errdews] Benedek, Nagy [Magnus] Balázs, Kocsi [Kochy] Ferenc, Szigyártó [Zygyarto] Miklós, Kovács György, Fazekas Dénes, Szemere [Zemere] Gergely, Kis [parvus] Miklós, Körösi [Keresy] Gergely, Csintál [chyntal] Urbán, Török [Therek] János, Dersy Máté, Temesváry [Themesvary] Gusztáv, Madarász [Madaraz] Mihály, Veres [Weres] Pál, Kiskun [Kyskwn] János, Horváth György, Kelemen Péter, Szabó Péter, Kelemen és Albert, Félő [felew] Antal, Balog Péter, Geller [Gelerh] Gergely, Bana Gál, Varga Balázs és Imre, Szabuka [Zabuka] Márton, Baranya [Baronya] Máté, Szőcs Pál, Csintál Dénes, Németh [nemeth] Mihály, Tóth Márton, Turcsó [Thwrcho] Albert, Nehéz Imre, Csonka [Chonka] Sebestyén, Kis Jakab és Szórni Bálint atyafiak; tudniillik a mondott [Kállay] János és Orsolya Úrnő Tiszavarsányban lakó népei és jobbágyai, magának Jánosnak és Orsolya asszonynak szervezett megbízásából fegyveres kézzel és hatalmasan, azokra a felperesekre [Keczeli Istvánra és Szakácsy Györgyre] rontottak, és ott őket, a felpereseket halálos sebekkel megsértették, és a megboldogult Kalmár Lőrincet - a felperes [Szakácsy] Györgynek a familiárisát nyílvesszőkkel halálosan megsebesítették, a hátrahagyott cselédséget és azok a familiárisait pedig kegyetlenül és keményen megkorbácsolták, [...] [és Tabi István] az említett alperesek részéből az említettekért a jogos igazságot kérte kiszolgáltatni általunk; Ezeket hallván Daróczi [de daroch] Márton a már említett Kállay János érdekében a leleszi konvent, Orsolya Úrnő érdekében a jaszói konvent meghatalmazó levelével, ugyanott előttünk felállva így válaszolt a szembenálló fél részéről; miszerint ugyanazok az alperesek ártatlanok és teljesen vétlenek az említett egész akcióban [...] az ő említett, általuk most is bírt jobbágyaik tekintetében pedig [...] készek törvényt tenni és igazságot szolgáltatni [...] és általunk az említett ügyekben követelte a jogos igazság kiszolgáltatását [...] az alperesek — Kállay János és Orsolya asszony — száz, tudniillik külön-külön ötven magukhoz hasonló nemessel esküt tartoznak tenni arról tudniillik, hogy ők maguk az alperesek [...] ártatlanok és teljesen vétlenek, mégpedig Kállay János a mondott és megnevezett leleszi konvent előtt, a Pünkösd ünnepe után a kilencedik napon [1503. június 10-én], Orsolya asszony pedig a jaszói egyház konventje előtt, a Pünkösd ünnepe utáni tizenhatodik napon [1503. június 18-án]; Végül pedig ennek az eskütételnek a megírt utolsó napja utáni tizenhatodik napon [1503. július 2-án], az említett Kállay János és Orsolya Úrnő alperesek maguk által vagy a mezővárosi bíró által, vagy tisztjük által [...] annak a Tiszavarsány mezővárosnak a helyszínén, Külső-Szolnok vármegye egyik szolgabírája jelenlétében, a most is ott lakó, név szerint megnevezett jobbágyaiknak a szerepe tekintetében, törvényt tenni és igazságot szolgáltatni tartoznak; És ezentúl a maguk eskütételének, valamint a jobbágyhatalmaskodás feletti törvényszék és igazságszolgáltatási részleteit a mondott konventek és Külső-Szolnok 7 A familiáris, birtok nélküli szolga. o Az oklevélben itt van a legnagyobb kiszakadás, kb. 15 szó hiányzik. 286