Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

PAPP IZABELLA GÖRÖGÖK ÉS ZSIDÓK GAZDASÁGI HELYCSERÉJE A JÁSZKUNSÁGBAN A magyar társadalmi fejlődés egyik valóságos hiánya okozta azt, hogy hazánkban a polgárosodás, a modernizáció folyamatát elsősorban a nem magyar népelemek valósították meg. Ugyanakkor ezek a népcsoportok - németek, görögök, majd a zsidók — éppen e folyamatok során — részben vagy egészen — fokozatosan elmagyarosodtak. A XVIII. század folyamán a korai kapitalizmus feltételeinek megteremtésében a görög kereskedőknek jutott jelentős szerep, a pénz- és hitelélet, a kapitalizmus fejlettebb formáinak megteremtése pedig a zsidók tevékenységével valósult meg. A gazdasági életnek ez a váltása korántsem volt mentes a két népcsoport közötti ellentétektől, s bizonyára az ország egyes területein más-más módon jelentkezett." Ebben a feldolgozásban annak az évszázados „küzdelemnek" a főbb vonatkozásait próbáljuk bemutatni, melynek során a gazdasági életnek ez a helycseréje a Jászkunságban végbement. A folyamat részletezése során az is érzékelhető, hogy az ősi kiváltságokhoz való ragaszkodás, vagy ennek indokként történő hangoztatása, főként a reformkor idején, hogyan válik egyre túlhaladottabbá, lényegében gátjává a polgári fejlődésnek. A Magyarországra beköltöző kereskedőknek nem csupán az idegenekkel szembeni bizalmatlansággal, személyükkel, vallásukkal szembeni előítéletekkel kellett megküzdeniük, hanem a magyaroknak a kereskedelem iránti általános ellenérzésével is. Még 1911-ben is így ír erről a karcagi kereskedelmi kör titkára: „Lekicsinyelt, semmibe sem nézett volt a foglalkozásunk. A kereskedők társadalmáról tudomást is csak akkor vettek, ha közterheket kellett viseltetni, egyébként azonban lenézés és minden téren való mellőzés volt az osztályrészünk.' A zsidók egyenjogúsítása. Magyar Évszázadok. TV-sorozat, 1990. április 26.; ECKHART Ferenc így ír erről: „Közismert dolog, hogy a magyarnak a kereskedésre sohasem volt sem tehetsege, sem hajlama. Kül- és belkereskedelmünk a legrégibb idők óta idegenek kezében volt." ECKHART Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. Századok. LII. Bp. 1918. 356. 2 ~„A hanyatló görögségnek az előretörő zsidósággal folytatott gazdasági harca úgy közgazdáink mint történészeink körében általában nem ismeretes." - írja SCHÄFER László: A görögök vezetőszerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában e. müvében. Bp. 1930. 56.; Több feldolgozásban olvashatjuk, hogy szerepükéit a XIX. században a zsidó kereskedők veszik át, de maga a folyamat kevésbé ismert. PL: ECKAHRT F. 1918. 383.; PETRI Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. In: Cumania. Kecskemet, 1975. 67.; DOBROSSY István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, Miskolc, 1975. 21 32., stb. 3 DEUTSCH Jozsct: Visszapillantás a karcagi kereskedelmi kör tíz évi működésére és a kereskedelem állapotára. Karcag, 1911. 17. 25