Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.
BENEDEK GYULA KÜLSŐ-SZOLNOK MEGYEI OKLEVELEK A XV. SZÁZADBÓL í Száznál több oklevél közül - a vegyes válogatás elve alapján — emeltük ki azokat, amelyeket a megjelentetési lehetőségek és a vállalt alapelv egyeztetése után közölni szándékozunk. A válogatás területileg a XV. századi Külső-Szolnok vármegye Közép-Tisza vidéken volt testét öleli fel, a szomszédos közigazgatási egységekbe zárt néhány „zárványrésszel" együtt. A vármegye keleti, földrajzi értelemben különálló területéről — amelyet a XV. század első felében a szomszéd megyékhez, de elsősorban KözépSzolnok vármegyéhez" csatoltak - mindössze egy oklevelet közlünk, mintegy jelzésképpen. Ezt a megszorító döntésünket csupán a rendelkezésünkre álló kis oldalterjedelem váltotta ki, ugyanis a megfelelő oklevelek a keleti részről is birtokunkban vannak. Ezek arányos beiktatása esetén azonban egyik önálló testet sem tudtuk volna megfelelően bemutatni. Válogatásunk további szempontjai - a megelőző közlésekhez hasonlóan — a következők voltak még: a forrásoknak legyen helytörténeti mondanivalója, a lehetőség szerint arányosan szóródjanak időben és a vállalt földrajzi térségben, valamint fogjanak át minél több korjellemző témát. Az utóbbi célkitűzésnek - szándékunk ellenére - nem tudtunk eleget tenni, mert a közölt oklevelek egy kivételével (9. sz.) mind jogi témájúak, így kétségtelenül érvényesül egy kényszerű egyoldalúság. Ezen belül azonban már változatosak a feltáruló jogi esetek. Ennek megfelelően találkozunk: határfoglalással, birtok zálogba adásával, kezességvállalással, birtok átvallással, határjárással, határfelújítással, nyomozati jelentéssel, királyi birtokadományozással, békés megegyezéssel fogadott bírák közbenjárásával, jogtalan bitorlók hivatalos eltiltásával, valamint az igazságügyi szervezet felépítésével és működtetésével. Az okevelek mondanivalójáról általánosan a következők mondhatók el. Országos kitekintésben hűen tükrözik a szokásjog talaján álló jogállamiságot, a hatalommegosztás demokratikus struktúráját — ezen belül elsősorban a megyei önkormányzatot — az igazságügyi szervezet hierarchiájának árnyalt tagoltságát, valamint a XIII. Ennek a határai azonban jóval nyugatabbra voltak, mint a jelenlegi részbeni jogutódjának, JászNagykun-Szolnok vármegyének. 1876-tól Szilágy vármegye. 249