Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.

szerűen kialakított nagyüzemi táblák, nagy kiterjedésű legelőterület, öntözőtelepek, nagyüzemi épületek, mindenféle szállítógépek találhatók. Megvan a nagyüzemi állattenyésztés alapjait szolgáló állatállomány. Mégis ezek a tsz-ek a többszöri, szinte évenként megismétlődő felülvizsgálat és azt követő nagyfokú állami segítés ellenére sem tudnak talpraállni. A szövetkezeti jövedelmezőség legelfogadottabb értékmérője az egy munkaegységre eső jövedelem volt. A közölt munkaegység értékek azonban nem sokat mondanak, amelyet bizonyít a túrkevei tsz-ek elszámolása is. (1957. dec. 23.) Hogy 30 forint körül tudjanak osztani egy munkaegységre, nagyarányú hitelátütemezést kellett eszközölni. A beavatkozás eredményeként a Vörös Csillag Tsz-nél az előzetesen számított 4,5 millió Ft veszteség helyett 1,6 millió Ft nyereség mutatkozott, a Táncsics Tsz-nél így tűnt el 700 ezer Ft mérleghiány, a Búzakalásznál pedig így csak 1 millió Ft hiánnyal zártak. Úgy vélték, hogy a nagyüzem automatikusan megoldja a gazdasági problémákat. Nem vették figyelembe, hogy az MSZMP agrárpolitikai programjának kidolgozása idején nem csupán az utolsó fél esztendő során keletkezett feszültségekkel kell számolni, hanem szembe kell nézni a korábbi fél évtized során felhalmozott gondokkal is. Az eladósodás tovább mélyült. A hitelek csak elodázták a válságok feloldását. A tartozások részleges elengedése csak átmeneti megoldás volt. A hitelek prolongálása, későbbi elviselhetetlen terheket képezett. Ma már az is nyilvánvaló, hogy 1958 tavaszától a közös gazdaságok propagálásában egyre inkább nagyobb hangsúlyt a mozgalmi és politikai szempontok kaptak. A megyei pártbizottság és a megyei tanács a későbbiek során alapdokumentumként kezelte az 1958 februári együttes ülés határozatát. Alapjául szolgait a megyei pártbizottság 1958. június 10-i, a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében teendő konkrét intézkedésekre vonatkozó határozatának, valamint a megyei párt és tanács vb 1958. augusztus 12-i, a mezőgazdasági átszervezésének közvetlen feladataira vonatkozó határozatának is, de az utóbbi határozatok, illetve a határozathozatal során kialakult vita a szövetkezeti mozgalom értékelésben nem volt a februárihoz hasonlóan olyan optimista. A továbblépést illetően viszont sokkal harciasabb, határozottabb. A helyzet elemzése során megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét még nem sikerült társadalmi üggyé tenni. A párt és a kormány helyes agrárpolitikai intézkedéseiből fakadó kedvező légkört korántsem tudták kihasználni, még a szövetkezettel szimpatizáló dolgozó parasztok jelentős részét sem sikerült a szövetkezés számára megnyerni. Ezért a fejlesztési bizottságoknak nagy felelősséggel kell a részletes távlati tervet kidolgozni, aktívacsoportokat megszervezni, s személyre szólóan az agitációt előkészíteni. A megye pártalapszervezetei egy hónapon belül taggyűléseken tárgyalták meg az együttes ülésen hozott határozatot, a kommunisták konkrét feladatait. A megyei párt és tanács vb az augusztus 12-i ülésén megválasztotta a megyei fejlesztési bizottság tagjait, majd irányelveket fogadott el a járási, városi és községi V

URBAN L. 1988.272. 40

Uo. 274. 41 MSZMP Szolnok MB Arch. 1. f. III. es. 47. ő. c. 222