Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.
dolgozó szakembereket. A megyei párt VB, a Megyei Tanács VB az elkészült terveket együttes ülésen 1957. december 17-én megtárgyalta, azokhoz megjegyzéseket fűzött, némely vonatkozásban módosította és elhatározta, hogy a feladat nagyságára való tekintettel a megyei párt, tanács és népfront vezető szerve együttes plénuma elé bocsájtja megvitatás végett. így került sor a Szolnok Megyei Pártbizottság, a Szolnok Megyei Tanács és a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága kétnapos együttes ülésére 1958. február 20—21-én. A tanácskozásnak egyetlen napirendje volt: „Megyénk mezőgazdaságának helyzete és további feladataink a termelés növelése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén." A beszámoló és az ott született határozat fő vonala a párt agrárpolitikai téziseinek arra a megállapítására épült, hogy „a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes, elválaszthatatlan feladatot képez. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.' Ezzel összhangban a tanácskozás hangsúlyozta, hogy alapvető feladatnak a mezőgazdasági termelés fokozását tartja, s a mezőgazdaság szocialista átszervezését az alapvető feladat, a termelés fokozása eszközének és pedig fő eszközének tekinti. Az együttes tanácskozás abból indult ki, hogy Szolnok megyében a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez és ezzel összefüggésben a mezőgazdaság szocialista átalakításához a kedvező feltételek megvannak. E megállapítást Czinege Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára az alábbiakkal indokolta: „azok a szövetkezetek, amelyek 8-10 évvel ezelőtt alakultak, az első évek hallatlanul nagy nehézségeit — a párt, a kormány támogatásával — legyőzték, gazdaságilag, politikailag megerősödtek. A kezdeti nehézségek legyőzéséért folyó harcban a szövetkezetekben, gépállomásokon ezrével nőttek ki az új vezetők, tsz-elnökök, brigádvezetők, agronómusok, a gazdálkodás egy-egy ágában a szövetkezeti parasztok ezrei sajátították el az átlagosnál magasabb ismereteket, nagy számban nőttek ki a gépállomásokon az új műszaki vezetők, traktorosok, kombájnosok. Az ellenforradalom dühödt támadásával szemben a szövetkezeti parasztok nagy többsége megvédte a szövetkezeteket, s ott is, ahol az ellenforradalom átmenetileg bomlást okozott, rövid idő alatt újjászervezték gazdaságukat. A legutóbbi hetek számszerű eredményei - hetenként 150-180 belépés volt január 1-től napjainkig — pedig azt bizonyítják, megvan a feltétele annak is, hogy megyénk mezőgazdaságának szocialista átszervezésében gyorsabb ütemben le haladjunk előre.' Az MSZMP az agrártéziseiben megjelölte azokat a tényezőket, melyek az átszervezés ütemét elsősorban meghatározták. Többek között „a meglévő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása az egyéni termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében.' A tanácskozás úgy értékelte, hogy az agrártézisekben az átszervezés feltételeként megjelölt meghatározó tényezők Szolnok megyében adottak. Egyrészt 1957-ben a megye termelőszövet34 Uo. 128. 35 Szolnok megye mezőgazdasági termelésének fokozásáért, 1958. február 20-21. 85. 36 MSZMP határozatai és dokumentumai, 1956-1962. Bp. 1979. 220
