Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.

2. A termelőszövetkezetek megszilárdítása, törekvések a mezőgazdaság teljes átszervezése feltételeinek megteremtésére (1957-1958) A mezőgazdaság átszervezésének kérdése 1957-től központi helyet kapott a párt agrárvonatkozású állásfoglalásaiban. „A termelőszövetkezeti mozgalom a mezőgazdaság igazi fellendülésének, a falu felvirágzásának és a nemzet szocialista fejlődésének nagy kérdése, amelyet pártunk a parasztság elé állított, és minden erejével segíteni fogja ennek megoldását' — szögezte le az MSZMP Országos Értekezletének határozata. A júniusi pártértekezlet határozata azt jelezte, hogy az MSZMP a konszolidációs időszakban sem mondott le a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. 1957 júliusában az MSZMP agrárpolitikájának tézisei már felvázolták a mezőgazdaság szocialista átépítésének irányelveit és a párt politikáját a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban. „Az MSZMP egész népünk egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá alakuljon át. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes, elválaszthatatlan feladatot kell hogy képezzen. Feladatul tűzte, hogy kézzelfoghatóan be kell bizonyítani a dolgozó parasztságnak a korszerű nagyüzemek fölényét a kisgazdákkal szemben. Ennek érdekében a „meglévő mezőgazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ezek termelési színvonala és árutermelése haladja meg az egyéni gazdaságokét, termelési költségeik alacsonyabbak legyenek, alkalmazzák a korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszereket, termelésüket nagy mértékben gépesítsék és a gazdaságok dolgozóinak, a szövetkezet tagjainak élet- és munkakörülményei az egyénileg gazdálkodókénál jobbak legyenek."

27 Az MSZMP agrárkérdéssel kapcsolatos már korábbi határozatai is — többek között az MSZMP KB Titkárságának 1957. augusztus 13-i határozata a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításáról — a termelőszövetkezetek sokoldalú megerősítését írták elő. Az agrártézisekkel összhangban 1957-ben két konstruktív elképzelés alakult ki a termelőszövetkezeti mozgalom stagnálásának megszüntetésére. Az egyik a mozgalom számszerű fejlődésének stagnálását elsősorban a kisközségeknek termelőszövetkezeti községekké való átalakításával akarta leküzdeni. Tehát a kollektív gazdálkodásra való közvetlen átmenet új módszerekkel történő folytatására helyezte a hangsúlyt. A másik elképzelés az egyszerű szövetkezeti mozgalom kiterjesztését és kollektív irányba történő fejlesztését tekintette elsődleges feladatnak. Volt ezenkívül egy harmadik elképzelés is, ami nem MSZMP határozatai és dokumentumai, 1956-1962. Bp. 1979.94. Uo. 128. Uo. 129. 218