Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.
lászrágó szöcske, a szalmadarázs, a bimbólikasztó és a p&khálós moly kisebb-nagyobb kártételeit. Aranka: A nem arankamentes lóhere és lucernamagvak forgalombahozatalát a törvény tiltja. Vármegyénk mentes e fertőzéstől. Szerbtövis: Erősen elterjedt a vármegyében. Vadrepce: Változatlanul sok a vármegyében, különösen a kalászosokban. Acat: Főként a vármegye kötött talajú területein van elterjedve. Irtása felületes volt, úgy hogy évről-évre magot tudott érlelni. Tarack: Majdnem minden járásban megtalálható a vármegye területén, főleg a homokosabb tájakon. Irtása felületes és hiányos volt. A szőlőkben a szőlőmoly és szölőilonca, a gombabetegségek közül a peronoszpóra és a lisztharmat, az utóbbiak kártevése különösen az 1925. és 1926. években volt jelentékeny, a Tiszazugban egyenesen katasztrofális károkat okoztak. Jelentékeny károkat okozott a gyümölcsösökben a monília, a fusicladium és a levélfodrosodás (Exoascus) elnevezésű gombabetegség. A kamarai növényvédelmi felügyelőség tevékenységét kimélyítendő 1927-ben agrobiológiai intézetet hoztak létre Debrecenben. Ennek fő feladata az volt, hogy a biológiai növényvédelem lehetőségeit kutassa és az elért eredményeket a gyakorlatban bevezesse. A növényvédelmi felügyelő a vármegyében nagy súlyt helyezett a búzaüszög elleni helyes védekezési eljárások meghonosítására. Ezért a megye több helyén üszög elleni csávázási bemutatókat tartott. Ugyanakkor különösen nyomatékkal foglalkozott a kukoricamoly irtásának kérdésével is, amelyeket helyszíni bemutatókon ismertetett a gazdaközönséggel. Munkájának gyakorlati eredményei közé tartozott a gyümölcsfavédelem megszervezése oly módon, hogy közköltségen permetezőgépet, faápoló eszközöket, permetezőanyagot szereztetett be a Tiszazug néhány községében és egy erre a célra kiképzett és alkalmazott munkás segítségével a gyümölcsösöket járva végeztette el igen csekély díjért a szakszerű faápolást. A hét háti- és a két taligás permetezőt állandóan 71 használták a gyümölcsfatulajdonosok. f) Zsizsiktelenítési-akció A hüvelyes termények, nevezetesen a borsó, a lencse és a bükkönyfélék termelése szempontjából nagy jelentőségű akciót folytatott a Kamara a vármegye területén, amikor a fontosabb hüvelyes terményt termelő vidékek zsizsiktelenítését megszervezte. Az akció 1938-ban indult meg a 106.153/1938. F.M. és a 82.591/1938. F.M. 77 számú rendeletek megjelenésével, amely többek között zsizsiktelenítő telepek felál70 Uo. 39-41. 71 OMK-1928. 206. 72 , „ , , , Zsizsiktelenítő gázkamrák, amelyekben szenkeneg (széndiszulfid - CS2) alkalmazásával törtónt a fertőtlenítés. Újabban metil-bromidot használnak erre a célra. 198
