Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.
A Kamara egyéb tevékenysége a talajerő fenntartása terén A Kamara körlevélben hívta fel a gazdatársadalmat arra, hogy a tüzelőanyag biztosítását megfelelő fásítás útján igyekezzenek elérni, és ne az istállótrágya eltüzelésével („tőzeg") házilag oldja meg tüzelőgondját a parasztság, főleg a szegényparasztság. A tárgyatüzelés elleni akciójuk során 1926-ban Karcagon és Kisújszálláson hatalmas táblákat állítottak fel a legforgalmasabb országutak mentén, amelyeken demonstrálták a trágyatüzelésből származó nagy gazdasági károkat. Ily módon is törekedtek meggyőzni a gazdákat eljárásuk helytelenségéről, és igyekeztek a helyes útra terelni őket e kérdésben is. 1928-ban a tengeritermelés fokozása érdekében a Kamara fészektrágyázási kísérleteket állított be a tavasz folyamán. A kísérlet eredményesnek bizonyult. A zöldtrágyázás jelentősége is mindinkább előtérbe került. Különösen azokon a vidékeken, ahol a kisebb mérvű állattenyésztés folytán istállótrágya csak elenyésző mennyiségben állt rendelkezésre. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is már hosszú évek óta felkarolta a zöldtrágyázás terjesztését, ebből a célból kísérleteket is végeztetett — többek között a kisújszállási Kísérleti Állomáson is —, de a fő kísérleteket a nyíregyházi Kísérleti Állomás vezette. Az 1940-41. gazdasági évben a Kamara területén 1171 műtrágyázási kísérletet állítottak be. 55 A Kamara 1928 novemberében szervezte meg Talajtani Osztályát, önálló laboratóriummal ugyan nem rendelkezett, de részben a debreceni Vegyészkísérleti Állomás jól felszerelt laboratóriuma, részben a budapesti egyetem Egyetemi Agrochemiai Intézete nyújtott segítséget a Tiszántúl jellegzetes talajtípusainak felvételezésére és vizsgálatára. Az egész Tiszántúl területéről a legáltalánosabb talajtípusokat képviselő talajféleségekből mintákat vettek fel: 69 talajból összesen 207 mintát. A vármegyénk 16 községéből 48 minta vételére került sor. A talajminták eredményei alapján indították meg szántóföldi kísérleteiket. Ezek célja megállapítani, hogy a tudományos kutatásokból leszűrt megállapításokat a gyakorlat miként igazolta. Ezekből állították össze az 1929 őszén Debrecenben megrendezett I. Országos Talajtani Kiállítás anyagát is. 56 A Lábassy-féle törökszentmiklósi gépgyár speciálisan kötött talajok művelésére gyártott ekével Kisújszálláson rendezett 1926 tavaszán kísérleti szántást és ekebemutatot. Itt ERDEY JÁNOS gazdasági akadémiai tanár végzett szakszerű megfigyelé52 TMK-első ötév-1927. 14. 53 OMK-1928. 193. 54 OMK-1940. 45. 55 OMK-1941. 250. 56 OMK-1929. 213-214. 57 (1892- ): a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, szakértő a mezőgazdasági gépek és eszközök üzemeltetése és javítása terén. 193
