Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

Hasznát látták továbbá a Nagyatádi-féle földreform során valamit — 1-3 kat. holdas földbirtokot, házhelyet, haszonbérletet, legelőt - kapott reformföldesek, akik azelőtt földmunkások voltak. Az ezek körében folytatott szakismeretterjesztés, szaktanácsadás rendszeres végzésével igen jelentős feladatot teljesítettek fennállásuk során a kamarák. Tehát a kamara tulajdonképpen gazdaszervezet volt. (Szervezeti felépítése, működése, kapcsolódása a gazdatársadalomhoz, a közigazgatási szervekhez külön stúdiumot érdemelne.) Tömegbázisát is a kisgazdák köréből toborozta, őket segítette igen sokoldalúan, ha nem is mindig azzal a sikerrel, amelyet az éves jelentésekben megfogalmaztak. Feladatait elég jól ellátta, többet, radikálisabb programot és magatartást már a tagok, a kamarai vezetés osztályhelyzete miatt sem követelhettünk tőle. Eredményes tevékenységét el kell ismernünk. A téma tárgyalása azért is aktuális napjainkban, mert a mezőgazdasági érdekvédelem kamarai keretek között való elképzelése és felelevenítése egy idő óta napirenden van. Sokoldalúságot — kis létszámmal ellátva, alaposságot társadalmi erőket is bevonva, aktuális jogszabálymagyarázatokat - hatálybalépés előtt eljuttatva az érdekeltekhez stb.: ez az, amit a megalakuló kamarák tanulhatnak az ötven évvel ezelőtt működött elődeiktől. A háború befejezése után a 24.070/1946. M.E. számú rendelet 1946. december 10-i hatállyal megszüntette a kamarák működését. Feladatát és jogkörét a fenti rendelettel létrehozott Országos Földművelésügyi Tanács gyakorolta 1949. február 26-i megszűnéséig. Ennek utóda a DÉFOSZ lett.

6 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Az időjárás okozta gazdasági problémák a vármegyében Mezőgazdaságunk terméseredményeinek kialakulásában ebben az időben még döntő szerepe volt az időjárásnak. Ennek következményei a mezőgazdaságban belvizek, árvizek, aszály, fagy, köd, jégverés stb. formában jelentkeztek mind-mind terméscsökkentő tényezőként. Nem akarjuk mind a 25 év időjárási viszonyait elemezni, de néhány nagyobb mérvű elemi csapás kártételére és következményére kitérünk. A legnagyobb méretű elemi csapás az 1933-34. gazdasági évben érte vármegyénket, ennek oka a nagy szárazság volt. 1934. január 11-től május 11-ig terjedő időszakban Szolnok, Mezőtúr és Túrkeve térségében összesen 53 mm csapadékot mértek.

7 4 TOLNAY Gabor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében. In: Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1987. Magyar Közlöny 1946. évf. 282. sz. 6 A MAGYAR állam szervei 1944-1950. A-M. Bp. 1985. 184-15. és 470-471. 7 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara evkönyve és jelentése az 1935. évi rendes közgyűlése elé. Debrecen, 1935. (Továbbiakban: TMK - 1935.) 16. 182