Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.
gondoskodnunk,hogy anyagi viszonyainknak megfelelő, és lehető legjobb társulatot iparkodjunk leendő új színházunk számára biztosítani." A Csáky-társulat helyzete közben nem javul, az április 10-től június l-ig tartó szezonban változatlan a közönség részvétlensége és közönye. Üres házak előtt folynak az előadások. Naponként 400 ezertől 1 millió koronáig terjedő összeg folyik be a pénztárba, amely még arra sem elég, hogy az előadások technikai kiadásait fedezze. Csáky a szerény bevételből csak alamizsnát tud juttatni a társulatát képező mintegy 70 család létfenntartásához. 4 Májusban egy alkalommal a színházi zenekar is megtagadja a közreműködést és sztrájkba lép a „Királyné rózsája" előadásán. A bizottsághoz ezalatt sorra érkeznek a színigazgatók ajánlatai. Új színikerületek létesítését ígéri Faragó Sándor Kaposvár-székesfehérvári, Andor Zsigmond szegedi, Kardoss Géza debreceni, Mariházy Miklós pápai és Sebestyén Géza miskolci színigazgató. Mariházy Miklós régi ismerőse a szolnokiaknak, sokan szívesen látnák viszont a társulatát a megújult színházban. A miskolci színház kifogástalan előadásokat produkál, de mivel Sebestyén Gézának sok színháza van és társulata elsőrangú pesti erőkből áll, többen félőnek tartják a vele való szerződést, attól tartva, hogy Szolnokra esetleg másodrangú erőket küld le, ezért a debreceni színigazgatóval kötendő szerződést is fontolgatják. A végső döntést 1926. május 5-én hozzák meg, négy szavazattal 2 ellenében Sebestyén Géza miskolci színidirektornak adják a színház bérletét, de kifejezetten egy évi időtartamra. Sebestyén Géza közben Szolnokon járva megtekinti a színház építkezéseit és instrukciói alapján elhatározzák a színpad kibővítését és a zsinórpadlás kiképzését. Csáky Antal pedig színidényének és szerződésének lejártával, szorult anyagi helyzetére való hivatkozással — és mivel nem sikerült elutazási költségfedezetét félreraknia — kénytelen még segélyt kérni a bizottságtól. A tagok méltányolva a válságba jutott színtársulat anyagi helyzetét, egybehangzóan 15 millió korona segély kiutalásában döntenek, azzal a megkötéssel, hogy az összeg fele kerüljön a színidirektor kezeihez, a másik fele pedig az erre rászoruló kisebb javadalmazású színészek között osztandó ki. 53 A Szolnoki Újság színireferense a Csáky-féle társulatot kíméletlenül búcsúztatja, és a szín ügyi bizottság döntését s egyben a miskolci orientációt a legnagyobb örömmel fogadja, mert meggyőződése, hogy a jó előadásokra mindig van bőven közönség Szolnokon. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok viszont védelmébe veszi a távozó színészeket, miszerint nem igaz, hogy a társulat oly rossz falusi ripacs társulat 49 SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 327/1938. 50 JNKSZmL 1926. 42. sz. 5l SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. 52 Uo. 53 Uo. 54 Szomoki Újság 1926. április 18. 55 JNKSZmL 1926.47. 169
