Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.

helyén, egy állandó jellegű színház jöjjön létre. Erőfeszítéseik nyomán 1912-bcn adták át az állandó színház új épületét. Igen fontos törekvésük volt az is, hogy a megye minden jelentékenyebb helyén pártfogolják a magyar színtársulatok előadásait. A választmány hatáskörébe tartozott az ajánlkozó színtársulatokkal, ill. azok igazgatóival a szerződések megkötése, a színiélet állandósítása a megye területén, 1 8 és a színházépítéssel kapcsolatos összes teendő. A vármegyei színügypártoló egyesület alapszabályának 38. §-a azt is kimondja, hogy „feloszlás esetén az egyesület összes vagyona - ideértve a létesítendő színházat is — összes tartozékaival együtt Szolnok város tulajdonába megy át, de színházi rendeltetésétől el nem vonható."

19 Az egyesület számos hasznos törekvése és ténykedése mellett a 20-as évek elejére anyagüag ellehetetlenült, és kimondta megszűnését, majd alapszabály módosítás folytán szolnoki színpártoló egyesületté alakult. Az átszervezés semmit nem oldott meg a gondokból, ugyanis Szolnok város képviselőtestületének 1925. január 30-i közgyűlési jegyzőkönyve arról tájékoztat, hogy dr. Füredi Ferenc képviselőtestületi tag a napirend előtt erélyesen szóvá tette a szolnoki színház elhanyagolt állapotát. Arra is kitért, hogy az egyesület új vezetése nem gondoskodik a színházépület karbantartásáról, ,,s így a teljesen lerongyolódott színházépület jelentősen csökkenti a város kulturális nívóját". Interpellációja végén kérdést is intézett a polgármesterhez, tett-e már lépéseket a színház városi kezelésbe vételére. Az elnöklő polgármester válaszában szükségesnek tartotta a színház átvételét, és nyilatkozattételre hívta fel a színpártoló egyesület elnökségét. (Joggal merül fel az olvasóban az a kérdés, hogy a színházépület a tizennégy évi használat alatt hogyan jutott el a teljes lepusztulás állapotába. Ehhez tudni kell, hogy az építéskor korlátozott anyagi erő, mintegy 130 ezer korona állott csak rendelkezésre, az alapozás rossz volt, ez okozta a színház falainak gyakori omlását és repedését. Az egyik oldalon teljesen hiányzott a fundamentum, az ablakboltozatok, valamint a színpadon az egyik nagy súlyt tartó fal is rabitzból készült. A nézőtér feletti vasszerkezet is olyannyira deformálódott, hogy ilyen állapotában állandó életveszélyt jelentett. A román ágyúzásis nagymértékben hozzájárulhatott a rongálódásához.) Alig pár hónap múlva 1925. április 28-án a szolnoki színpártoló egyesület és a városi tanács megbízottai arról döntöttek, hogy a színház épülete és a vele kapcsolatos teljes vagyon — kb. 80 millió korona készpénz, értékpapír és követelés vagyonával együtt" - városi kezelésbe kerül, azzal a kikötéssel, hogy a színházban lévő mozgó-fénykép vállalkozás tiszta jövedelmének felét az egyesület továbbra is megkapja a szolnoki művésztelep rendbehozatala céljából. 1 8 Szolnok rt. város színügyi bizottságának ügyrendje. SZML Közvetlenül levéltárba utalt iratok (Továbbiakban: KL) 101/1910. 20 19

Uo SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. I 22 S SZML Szolnok város polgármesteri iratok. 327/1938. 21

Uo. 'Szolnoki Üjság 1927. április 24 23 -*Uo. 161