Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.

A felsoroltakon kívül egy magániskola is működött a városban, ahová 91 gyerek járt, de egyéb adata nem szerepelt a jelentésben. A fizetési adatokban némileg torzít a katolikus lányiskola adata (x jel), mert az egyetlen világi tanítónő fizetését szerepeltettem, de a további 6 apáca nem fizetést kapott, hanem 2400 forintot fordítottak éves ellátásukra. A görögkatolikusoknál 18 hold föld jelentette a természetbeni jövedelmet. A fizetések összhangban vannak az imént említett tendenciákkal, megerősítik a felekezetek közötti rangsort. Egyúttal azt is megmutatják, hogy a nemek között jelentős eltérések mutatkoztak. A sátoraljaújhelyi adatok némileg megerősítették az országosakat, másrészt eltértek attól. A 10 izraelita tanító közül 6 volt férfi, a reformátusoknál viszont csak férfiak működtek. A különböző egyházak iskoláztatási törekvéseinek különbözőségei a tanútok felkészültségében és munkafeltételeiben is megmutatkoztak. Péterfy Sándor reprezentatív áttekintése alapján képet alkothatunk a tanítók felkészültségében megmutatkozott eltérésekről. 1894-ben 26 041 tanító közül 2712 nem rendelkezett képesítéssel. A képesítéssel rendelkezők a következőképpen oszlottak meg az egyes iskolatípusokban: állami 99,5 % községi 96,8 % izraelita 98,8 % r. katolikus 90,0 % evangélikus 89,8% református 86,7 % unitárius 82,2 % görögkeleti 68,8 % görög katolikus 65,6% A tanítók képesítettségével mutat rokonságot az a felvétel, amely az 1927/28-as tanév adatai alapján készült, s az egy tanítóra jutó gyerekek számának alakulását mutatta ki, s további tényekkel támasztja alá a felekezeti tényezők hatását az iskolai munka eredményességére: állami 39,4 községi 37,2 katolikus 48,6 görög katolikus 54,0 református 47,7 evangélikus 44,3 izraelita 36,3 Az ismertetett probléma a településszociológiai vetületek elemzésével tovább árnyalható. Magyarországon a múlt század utolsó évtizedeiben indult meg a nem 58

PÉTERFY Sándor: A magyar elemi iskolai népoktatás. Bp. 1 8%. I. füzet 1 29. 59 Közli: SÁRKÖZI István: Az ellenionadalmi rendszer népiskola-politikája Magyarországon. Bp. 1980.191. 138