Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.
el, a tanítónők pedig csak református vagy ágostai hitvallású evangélikus férfiakkal léphetnek házasságra és kötelesek gyermekeiket református vallásukban neveltetni.' ,48 A katolikusok szabályozó törekvései sem voltak enyhébbek, legalábbis ez tűnik ki abból az 1912. április 10-én kelt levélből, melyben a jászberényi katolikus lelkész fogalmazta meg református tanítóval szembeni panaszát az érseki hatóságnak. 49 Ezzel szemben egy sátoraljaújhelyi református tanítónő lelkiismereti okokkal indokolta a vármegyei tanfelügyelőhöz eljuttatott áthelyezési kérelmét. 00 A század elejéről származó levéltári adatokat az 1930-as, -40-es években pályára került tanítók is megerősítették. Az eltérő felekezethez tartozás esetükben alkalmazásukat meghiúsító vagy kizáró tényezőnek számított. A felekezet kötelékébe való tartozás, mint alkalmazási feltétel, illetve annak betartatása a körvonalazott időszakban azonban némileg változott. Hajósi adataim szerint a század utolsó évtizedeitől már bizonyos engedmények mutatkoztak. Ettől kezdve már mind többen tanítottak az iskolában, ami bizonyos specializálódást eredményezett. Iskolaigazgatót bíztak meg, elkülönült a kántortanító tevékenysége, a lányok tanítását a kalocsai Szegény Iskolanővérek apácáira bízták. Ez azért fontos, mert éppen a speciális, felekezeti liturgiához elengedhetetlenül szükséges énektudásra nem volt minden tanítónak s.züksége. Mivel a kántori funkció csak egy tanító feladata lett, s ez a többiek számára engedményeket eredményezhetett, esetükben már nem volt kritérium az iskola felekezetéhez való tartozás. (Erre némiképpen a képzés is reagált, a kántori végzettséget külön tanulmányok és vizsgák nyomán lehetett megszerezni.) További kivételt jelentettek a rendkívüli időszakok és a nehezebb, ridegebb munkafeltételek. Háborúk után, a bécsi döntéseket követően kevésbé számított a felekezeti hovatartozás, az volt a lényeg, hogy tanító legyen az iskolában. Hasonlóan alakultak az elhelyezkedési viszonyok a hátTHURY Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület szabályrendeletei. Pápa, 1914. 384-850. Jászberényi plébániai iratok. Egri Érseki Levéltár 2247/1 912. Részlet az 1912. április 10-i levélből: „A városi állami iskolában is van egy tanító, aki egy elvált református növel kötött házasságot, bár ő maga katolikus: Schultz Lajos, akinek az áthelyezése igen kívánatos volna. Növendékei mind katolikusok. Ezen indokból ugyan hiába kérn ém ezt a kir. tanfelügyelőt, aki református, minthogy elődje is az volt." Zemplén vármegye tanfelügyelőségének iratai. 16. Javadalmi iratok. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár fióklevéltára, Sátoraljaújhely. Részlet a vármegyei tanfelügyelőhöz intézett áthelyezési kérelemből: „Nagyságod parancsára megtettem, hogy katolikus imaformában mindennap előimádkoztam, de azt az áldozatot nem hozhatom meg, hogy a saját hitem és meggyőződésem ellen tegyek. Elhagyjam azt a hitet, amelyben születtem, mely az élet küzdelmeiben mindig erőt és vigaszt nyújtott, s egy idegen vallásnak a kötelékébe lépjek. Tanítsak olyan vallást, amit nem hiszek, járjak idegen templomba stb. Ez ellen fölláz:ad egész lényem, ezt nem tehetem." (1894. február 17.) Tanítókkal készült életút-intérjúk alapján. Az interjúk szövegét a Jászberényi Tanítóképző Főiskola Közművelődési Tanszékén őrizzük. Hajósi tanítók. A szerző dolgozata a hajósi művelődési házban. 1989. (Kézirat.) 'Az 51. sz. jegyzetben hivatkozott interjúk, valamint a tanulmányozott hajósi és nemesnádudvari iskolaszéki jegyzőkönyvek alapján. 136
