Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.
tek A visszahívott, illetve lemondatott Hám János helyébe lépett Scitovszky János hercegprímás a szerzetesrendek felügyeletét is megkapta, s ezt követően több női tanítórend újította fel vagy kezdte el magyarországi működését. 1856-ban az Angolkisasszonyok megnyitották az első magyar tanítónőképzőjüket, amit 1858-ban Temesvárott, majd 1860-ban Kalocsán követett a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének letelepítése. A század második felében a tanítónők képzése szinte kizárólag a katolikusok terrénuma maradt, a többi felekezet csak a századforduló táján indította el a nők felkészítését erre a pályára. A többi felekezet álláspontját AT. — jól jellemzi a budapesti izraelita tanítóképző igazgatójának állásfoglalása. O akkoriban nem kis büszkeséggel írta le, hogy szemben a pápistákkal, annál inkább összhangban a protestánsokkal, ők még nem engedték be a nőket a pályára. A felekezeti tanítónőképzés fellendülésének újabb hulláma a század első évtizedében nyilvánult meg, amikor a katolikusok lendületes intézmény telepítéséhez mások is csatlakoztak. Az izraelita felekezet viszont csak az 1930-ban Miskolcon felállított képzőben kezdte meg tanítónőinek felkészítését. A zsidók szerényebb intézménytelepítési kedve részben asszimilációs törekvéseikkel magyarázható, miszerint szívesen adták gyerekeiket más felekezetek vagy az állam által fenntartott iskolákba, így tanítóképzőkbe is. Emellett pályaorientációjukban viszonylag szerény helyet foglalt el a tanítói pálya, a kedvelt értelmiségi foglalkozásokkal szemben ezt általában számarányuknak megfelelően választották. (1890-ben 8,2, 1900-ban 5,8, 1910-ben 5,0, 1920-ban 5,2 %-ban részesedtek a tanítóság között.) Az elkülönülés mellett közös jegyek is felfedezhetők a tanítóképzésben, nevezetesen az, hogy az intézetek nem voltak képesek igazán önállósulni. A tanítóképzők története megszakításokkal tűzdelt, alig van olyan intézet, amely folyamatosan működött. Az intézmények a teológiák, kollégiumok és gimnáziumok árnyékában, azok mostohatestvéreiként tevékenykedtek. Esetenként mindössze egyetlen pedagógiai, illetőleg énekben-zenében járatos tanár jelentette az állandó oktatógárdát, a többi tantárgy oktatásába időszakosan, egy-egy tanfolyam idejére kapcsolódtak be mások. A protestáns gyakorlatban sokáig fennmaradt, hogy a magasabb osztályokat látogatók tanították az alsó osztályokat. A magasabb presztízsű gimnáziumokkal, főiskolákkal, reáliskolákkal és más intézményekkel való együttlét előnyös oldalait komplexitásként is értékelhetjük. Az Angolkisasszonyok és más rendek zárdái többféle korosztályt és oktatási irányt foglaltak magukba. Növendékeik jelentős része elemi iskolás korától ott tanult, az internátusban náluk lakott. így rengeteg információ alapján dönthettek abban, hogy kiket irányítanak saját gimnáziumukba, polgári 41 SZAKÁLJ. 1934.55. 42 SZAKÁLJ. 1934.74-76. 43 BÁNÓCZI József: Az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet története 1867-1897. Bp. 1897. 134-139. 44 Lásd: 36. sz. jegyzet. M. KÖRTVÉLYESI Mária: Tiszteletreméltó Ward Mária B.M.V. intézetének tanítási és nevelési rendszere. Bp. 1937.; GÉCZY Mária Immaculata: A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek rendjének története és nevelési rendszere. Szeged, 1941. 134
