Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: NIKOLAOS IWANNOI TALHDOPOS (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817 fafaragó mester egri műhelye / 9. o.
1815-ben Jankovicz Miklós Egerben magyar nyelven végrendeletet készíttet, melyet egyre súlyosbodó — meg nem nevezett - betegsége miatt - amint ezt a végrendeletben kifejti — már nem is tud kézjegyével ellátni. A végrendelet arról tanúskodik, hogy Jankovicz Miklós ekkor szegény ember volt. Kevés ingóságát szolgálóleányára hagyományozta, aki korábban elhunyt feleségét is hűségesen ápolta. Nagyon csekély pénzösszeget juttatott még az egri Szent Miklós-templomnak és kurátorának. Amennyiben valóban Jankovicz Miklós képfaragó mester végrendelete a fentebb ismertetett dokumentum, felvetődik a kérdés, mi történt műhelyével, ennek berendezésével, szerszámaival? Mi lett a sorsa saját tulajdonú házának? Utolsó munkája minden bizonnyal a karcagi képfal volt 1811-ben. 1811-től a végrendelet készíttetéséig négy esztendő telt el munka nélkül, felesége és saját betegsége gyógyíttatásával. Csupán föltételezhető, hogy javait fölélte. A végrendeletet 1817-ben nyitották fel, tehát a képfaragó mester minden bizonnyal ekkor hunyt el. Sajnos, végső nyughelyét nem ismerjük. Ezideig szerzett ismereteinket és az ezekből származó feltételezéseinket a következőkben összegezhetjük. NIKOAAOC mANNOY TAAHAOPOC Naxos-szigetén született minden bizonnyal a XVIII. század közepén. A török hódítók előrenyomulása következtében — mely később érte el a görög szigetvilágot mint a szárazföldet menekülhetett el családja Naxos-szigetéről, talán azonnal a Szerémségbe. Itt — mint a korabeli Habsburg Birodalomba került görögök — nevét szerbesen Jankovicz Miklósként kezdte használni. A görög kereskedők 1754-es országos összeírásában számos szerémségi és Bács megyei Jankovicz nevezetű kereskedőt jegyeztek fel. A Bács megyei görögök között összeírtak egy Nikola Jankovity nevű kereskedőt, talán az édesapját, nagybátyját? Jankovicz Miklós a Szerémségből Egerbe költözött, ahogyan Somogyi Árpád feltételezi az épülő görög templomok díszítése kínálta munkalehetőség reményében. Egerben letelepedett, házat vásárolt — talán itt is házasodott meg — majd elkészítette az egri, a miskolci, a budapesti és a karcagi görög templom ikonosztázionját. Ezeken, továbbá az egri templom Szent Sírján kívül más munkáját nem ismerjük. Bár az egri városi Magistrátushoz írott első, 1789. július 6-i kérelmében említést tett arról, hogy „Sirmia és Bács Vármegyék Számos nevezetes Templománál" dolgozott, ezideig nincsen tudomásunk arról, hogy bármely délvidéki templomban megőrződtek munkái. Nem tudjuk, hogy hol sajátította el a fafaragó mesterséget. Stílusa, motívumkincse arra enged következtetni, hogy az osztrák—magyar későbarokk-copf stílus szellemében érett művésszé. Jankovicz Miklós életútja, művészi tevékenysége kevéssé feltárt. A jelenlegi Magyarország területén lévő munkáinak bemutatásával hozzá kívánunk járulni e kiemelkedő mester munkásságának megismeréséhez. A1 HML Eger város iratai. 1817/586. 11 FÜVES Ödön: A pesti görögök nevei. Nyelvtudományi Értekezések 70. Bp. 1970. 260. 23 Országos Levéltar Helytartótanácsi Levéltára. Mise. Fasc. 2. No. 3. 1754. 24 A. SOMOGYI. 1970. 53-54. 12
