Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
választási elnökség előtt mindössze csak 560-an jelentek meg, akik közül 489-en Apponyira szavaztak. Összehasonlításképpen Szolnokon 5020 választójogosultból 3399 szavazott le, de még a szétszórt községekből álló és rossz közlekedési viszonyokkal rendelkező jászjákóhalmi választókerületben is az arra jogosultaknak közel a fele leszavazott. A jászberényi választók majd háromnegyedének távolmaradása elsősorban az apponyizmusból való kiábrándulással és az Apponyi támogatását élvező városi vezetéssel szembeni általános elégedetlenséggel indokolható. Elgondolkodtató, hogy a választás milyen eredménnyel zárult volna, ha a Nemzeti Munkapárt a rendkívül népszerű ügyvédet, dr. Almássy Lászlót Apponyi ellenjelöltjeként lépteti fel. Almássy 1910-ben a szentendrei választókerületben fényes győzelmet aratott mint munkapárti jelölt. Szülővárosában azonban a magasabb pártkörök akaratára, minden bizonnyal a kormánypárt és Apponyi titkos megegyezése miatt, a választásokon nem indulhatott. Apponyi Albert politikai pályájára az 1910-es években a zavar és koncepciónélküliség volt a jellemző. Nem talált olyan konzervatív elképzeléseinek megfelelő ellenzéki politikai programot, amellyel a néptömegekre is tudott volna hatni. A közjogi jelszavak már kevésnek bizonyultak, ezért Apponyi a választójogi reform kérdését igyekezett saját népszerűségének növelésére felhasználni. Jóllehet a választójog radikális kiszélesítését Apponyi sohasem kívánta őszintén, a választójogi követelések látszólagos támogatásával az 1912—13 években Jászberényben a kedélyeket mégis rendkívül felcsigázta. A Szociáldemokrata Párt ugyanis a Függetlenségi Párttal való együttműködés reményében a jászberényi lakosság körében óriási méretű agitációba kezdett. Az iparral és szervezett munkásosztállyal szinte egyáltalán nem rendelkező városban a legnevezetesebb szocialista agitátorok jelentek meg és népgyűléseken szónokoltak. A jászberényi nincstelenekre, szegényparasztokra és iparossegédekre erős hatást gyakoroltak, akik csakhamar szervezetekbe tömörülve sztrájkokba és tüntetésekbe kezdtek. A választójogért folytatott harc a szociális problémák és a városi vezetés elleni sérelmek egész sorát napvilágra hozta. Mindez azonban az országgyűlési választási mozgalmaktól elkülönülten zajlott le, melynek részletesebb ismertetésére itt nem térhetünk ki. Az I. világháború, az 1918—19-es forradalmak és a Trianoni békeszerződés traumája Magyarországon a politikai élet minden szféráját átalakította. A kormányok politikáját ezentúl a liberalizmus helyett a konzervatív színezetű nemzeti-keresztény eszme túlsúlya határozta meg. Apponyi Albert konzervatív beállítódottsága és a béketárgyalásokon képviselt álláspontja miatt a többi dualizmuskori vezéregyéniségtől eltérően felszínen tudott maradni, sőt helyzete lényegesen szilárdabbá vált, mint az 1918 előtti időszakban. A jászberényi választókerület mandátumát mint pártonkívüli képviselő, 1933-ban bekövetkezett haláláig megőrizte. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1910. június 5. Jász Újság 1910. június 2. Jász Újság 1910. június 5. 122
