Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

kerekedését eredményezte. Az 1909. május 31-i jászberényi gyűlésen Bathó János királyi közjegyző, aki a város országgyűlési képviselőjét eddig mindig követte zegzu­gos politikai pályafutásán, a Mérsékelt Ellenzék, az Egyesült Ellenzék, a Nemzeti Párt, a Szabadelvű Párt, végül a Függetlenségi Párt helyi elnöke volt látszólag a legki­sebb politikai meggyőződés nélkül, a bankkérdésben Justh Gyula javaslatát támogat­ta. A Bathó vezette jászberényi függetlenségiek, a gyűlésen megjelentek nagy része tiltakozott az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának megújítása ellen, és egyetértett Justh Gyula követelésével, mely szerint 1911. január l-ig az önálló magyar jegyban­kot fel kell állítani. Ezzel szemben Koncsek István polgármester azt javasolta, hogy a bank létrehozásának időpontját és a bankszabadalom megállapítását bízzák Apponyi Albertre és Kossuth Ferencre. Koncsek érvelése szerint most nem lenne célszerű az önálló magyar bank felállítása, mert két év óta rossz a termés. Kétmillió magyar gaz­da tartozik az Osztrák-Magyar Banknak, amely ebben az esetben felmondaná a köl­csönöket és az adósok fele tönkremenne. Ezzel szemben Bathó János úgy vélekedett, hogy a magyar jegybank átvenné az ingatlanokra betáblázott kötvényeket az államtól és az eladósodctt kisbirtokosokat nem fenyegeti veszély. Nyíltan Apponyi-ellenes megnyilvánulásra a gyűlésen nem került sor, sőt maga Bathó János is azt bizonygatta, hogy Apponyi programjában eleve benne van az önálló jegybank azonnali felállításának igénye. Tehát, ha Justh követelését támogatják, a város képviselőjével nem kerülnek szembe. Az azonban, hogy a bankkérdést a politikailag passzív Jászberényben nagy fontosságúnak tekin­tették, amellyel kapcsolatosan Apponyi régi hívei közt ellentétes vélemények ala­kultak ki, bonyolult összetevők következménye. A leglényegesebb tényező a parasztság eladósodása volt, ezért izgatta a jászbe­rényi lakosságot annyira a függő kölcsönök sorsa. Apponyi Albert és Kossuth Ferenc óvatos megnyilatkozásai, a Függetlenségi Párton belül még csak éppen megmutatko­zó hézag nem tették világossá azokat az erővonalakat, amelyek később nyílt szakadás­hoz vezettek. Kétségtelen, hogy a jellemében erősen kifogásolható Koncsek István ez alkalommal is politikai érzékéről és jó manőverező képességéről tett bizonyságot. Az önálló jegybank ellen szólt, hogy az Apponyi iránti hűséget így bizonyítsa. A meg­oszló vélemények kialakulásában a Koncsek-féle vezetéssel szemben megnyilvánuló elégedetlenség is szerepet játszott. Sőt az a tény sem hanyagolható el, hogy Appo­nyiban csalódtak mindazok, akik a partikuláris célkitűzések valóraváltását várták tőle. Bathó János, aki egyébként kerülte a jászberényi választókerület országgyűlési képviselőjével való nyüt szembefordulást, ez alkalommal először Apponyi nézetei­vel ellentétes javaslatot támogatott. Az első nyíltan Apponyi-ellenes hangok csak 1909 novemberében jelentkeztek, amikor Apponyi kijelentette, hogy Kossuth Ferenc oldalán marad, tehát a jövőben ellenzéki lesz. 82 A koalíció bukása, a 67-es Munkapárt megalakulása, majd kormány­ra kerülése a jászberényiek illúzióit szétfoszlatták a partikuláris célok teljesítése iránt. 80 Uo. 1909. június 6. 81 Uo. 82 Jász Kürt 1909. november 21. 119

Next

/
Thumbnails
Contents